Répássy Róbert szerint azonban az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetési tételének negyven évre való felemelése legalább olyan visszatartó erejű, mint a halálbüntetés.
A Fidesz–KDNP politikusa a műsorban kifejtette: ha kellően távol van az időpont, amikor legkorábban szabadlábra helyezhető egy életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személy, akkor megfontolandó, hogy a halálbüntetésnél bizonyos értelemben szigorúbb az életfogytig tartó szabadságvesztés.
A tettel arányos legyen a büntetés
Répássy Róbert június 8-án a Nemzeti Fórum közéleti akadémián tartott előadásában azt emelte ki az új büntető törvénykönyvvel (Btk.) kapcsolatban, hogy az egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, de fontos szempont a közérthetőség és a következetesség is. Kiemelte, hogy az is elvárás, hogy a Btk. belső büntetési rendszere arányos legyen, vagyis „a tettel arányos legyen a büntetés”. Répássy egy interjúban a fegyvertartás szabályairól is beszélt, hangsúlyozva: ezt továbbra is komoly kontroll alatt kell tartani.
Ismert, a kormány és a parlamenti szakbizottság sem támogatja a jogos védelem szabályainak kiterjesztését oly módon, hogy büntetlenséget kapjon, aki az élet kioltására is alkalmas eszköz telepítésével védi magát vagy tulajdonát, és a támadó halálát okozza.
| Az új büntető törvénykönyvről szóló szerdai parlamenti részletes vitában a legnagyobb polémia többek között a 12 éves büntethetőségi korhatár és a termőföld kapcsán alakult ki a képviselők között. Az MNO percről percre követte az új büntető törvénykönyv vitáját. |
Kiszelly Zoltán politológus az MNO-nak nyilatkozva úgy vélte: az Orbán-kormány a Btk. megalkotása során igazodik az 1998–2002 közötti jogfilozófiájához. Úgy látja, 2002–2010 között az állami rendszerek legfőképpen az ország végein gyengültek meg, s a rendőrség csak a Magyar Gárda megjelenése után tűnt föl ezeken a településeken. Az új Btk. révén a kabinet a korábbi évekkel szemben jobban közelít a társadalom igazságérzetéhez – tette hozzá.
