„Másik stratégiát kell választani, ez pedig a béremelés”

„Nem mondanám, hogy a sztrájk nem forma, az egy erős nyomásgyakorló eszköz, nyilvánvalóan szándékos károkozás” – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A munkabeszüntetést sem tartják kizártnak a szakszervezetek, ha jövőre nem sikerül elérniük jelentősebb béremelést a versenyszférában. Az érdekképviseletek a jelenlegi bérek 15 százalékos növelését követelik, és véget vetnének annak a gyakorlatnak, hogy a nagy multicégek az olcsó munkaerő miatt telepítik gyáraikat az országba.

„A profiton való osztozkodásban új időszámítást kell kezdeni. Fel kell hagyni az alacsony bérek adta versenyképességi lehetőségek javulásával, mert ez nem működik. Látjuk, hogy hazánk az OECD felmérése alapján ismét kilenc helyet csúszott a versenyképességi ranglistán, tehát ebből is arra lehet következtetni, hogy a stratégia, amelyet eddig követtünk, nem működik. Másik stratégiát kell választani, ez pedig a béremelések stratégiája” – tette hozzá Kordás László.

A szakszervezetek arra hivatkoznak, hogy jövőre a minimálbér bruttó összege 16 ezer, a garantált bérminimumé pedig 32 ezer forinttal nő, a munkát terhelő járulékok ugyanakkor csökkennek. Szerintük ha mindez lehetséges volt, akkor a gazdaság képes kell legyen arra is, hogy a jelenlegi, bruttó 260 ezer forintos átlagbér januártól 300 ezer forintra emelkedjen.

Az élelmiszer-feldolgozó iparban többeket is érinthetne egy ilyen mértékű bérnövekedés, ám az ágazat vezetője szerint a kis- és a közepes vállalkozások nem tudnak többet fizetni alkalmazottaiknak. „Rendkívül nehéz helyzetben vannak az élelmiszeripari cégek, beleértve a húsipari cégeket is. Az az intézkedéssorozat, amelyet a kormányzat hozott a minimálbérrel és a szakmai bérminimummal kapcsolatban, önmagában olyan mértékű, hogy a járulékcsökkentés nem kompenzálja a cégek túlnyomó többségénél. Vagyis ha e lépéseket megteszik a cégek, akkor rosszabb lesz a versenyképességi helyzetük, mint korábban volt” – fejtette ki Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a vállalkozásoknak kell dönteniük a béremelésről, amit a járulékcsökkentés segíthet. „Lesz arra lehetőségük a munkáltatóknak, hogy mérlegeljék, mely munkakörökben milyen jellegű béremeléssel kívánják a munkaerőt megtartani. Szerintem ezt a munkáltatóknak kell mérlegelniük, a kormány a versenyszektor béreibe nem szokott beleszólni” – mondta Varga Mihály.

Ha lesz is béremelés a közeljövőben, a szomszédos országokhoz képest így is alacsonyabbak maradnak a hazai bérek. Jelenleg 30 százalék a különbség, ami azt jelenti, hogy ugyanazért a munkáért Magyarországon 200, Csehországban viszont 260 ezer forintot fizetnek. „Óvnám magunkat az összevetéstől, mert a visegrádi országok – Csehország, Szlovákia és Lengyelország – jóval versenyképesebbek, mint Magyarország. A velünk egy nagyságrendű lakosságú Csehország pontosan 50 százalékkal több GDP-t állít elő, mint Magyarország” – fejtette ki Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

A vállalkozói oldal szerint lenne ugyan néhány – főleg fővárosi – cég, amely az elvándorlás megfékezéséért ki tudná gazdálkodni a béremelést, ám a többség erre, ha akarná, sem lenne képes.