Már vadászni is csak kormányközeliek mennek jó szájízzel
2016. szeptember 24., szombat 17:40, frissítve: vasárnap 08:17
„A területünket, 14 ezer hektárt, ezt három részre darabolták és hozzácsatolták a környező vadásztársaságokhoz” – mesélte a Hír TV-nek Németh Gyula, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. idegenforgalmi és vadászati üzemigazgatója.
A Sárvár melletti rengetegben 60 éve folytatnak vadgazdálkodást. A megyei kormányhivatal azt ajánlotta, minden maradjon a régiben, a térképet is így függesztették ki, ezért Németh Gyuláék joggal hihették, hogy 2017 márciusától is ők űzhetik a vadakat errefelé. „Úgy aludtunk el este, hogy megmarad a terület, hiszen a földtulajdonosok támogatnak bennünket, kiálltak mellettünk, megkaptuk a meghatalmazásokat. Reggel arra ébredtünk, hogy nagy változás történt a rendszerben, a kifüggesztéseket a faluból visszavonták, és az interneten is visszavonták az ajánlást és reggelre egy szétdarabolt térképet láttunk kifüggesztve” – mondta.
A feldarabolt terület közül az egyik a Répcementi Hunor Vadásztársaságé lett. Ennek az elnöke Gagyi István, a Vas megyei vadászkamara elnöke, aki egyébként Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő titkárának, Gagyi Leventének az apja.
Hasonlóan járt a Somogyacsai Vadásztársaság is – csaknem 3 ezer hektárjukat három – köztük egy teljesen újonnan létrejött – társaság között osztották szét.
„A harmadik, újonnan létrejött vadásztársaságot egy kicsit homály fedi, mert ott is vannak vadászok, kormányhoz közeli emberek is. A Fidesz első kormányából a volt katonai államtitkár például, de politikailag én mást nem tudok” – mondta Csordás Ferenc, a Somogyacsa és Környéke Nimród Vadásztársaság tagja.
Lázár János kancelláriaminiszter maga is lelkes vadász, bár bevallása szerint idén még nem fogott puskát. A Návay Kornél Vadásztársaság tagja. Bár ez a társaság is újonnan jött lére, 18 ezer négyzetméteres erdős terület lett az övék a szomszédos vadásztársaságok rovására. Lázár szerint jogszerűen.
„Minden megyében van valami konfliktus. Új vadásztársaságok alakultak a régiek rovására, területeket kaptak, területeket adtak, területeket vettek el és juttattak másokhoz. Ez teljesen természetes szerintem” – érvelt a miniszter.
Egy vadban gazdag terület, viszonylag kis befektetéssel, jó hasznot hozhat. Egy trófeás szarvasbika elejtéséért 2-3 millió forintot is fizethetnek a többnyire külföldi bérvadászok. De egy dámszarvasért, őzbakért is elkérhet a társaság másfél-kétmillió forintot, és még egy nyúl is 16 ezret kóstál.
Nem csak a vadászterületek határvonala változik, ha az Országgyűlés elfogadja a parlament előtt lévő fideszes törvényjavaslatot. Akkor 2017-től nemcsak a vadászengedélyek kiadásából származó bevétel, hanem a vadászjegyek ára is teljes egészében a kamarához kerül az államkassza helyett.
