– Az, hogy a járdából veszik el a biciklisávnak való területet, járható, de öszvér megoldás, viszont összességében még mindig jobb, mint az autósoktól való sávelvétel – mondta Pető Attila közlekedési szakértő a Magyar Nemzetnek annak kapcsán, hogy a Nagykörút egyes szakaszain a fővárosi önkormányzat a járdára vezette a kerékpáros-forgalmat. A „KRESZ-professzorként” is ismert szakember hangsúlyozta: ez a lépés számos veszélyt hordozhat magában a gyalogosokra nézve, viszont a biciklisek szempontjából ez egy biztonságosabb megoldás. Hangsúlyozta azt is, hogy mindenképpen szorgalmazná a biciklizők sebességkorlátozását az érintett járdaszakaszokon.
A szakoktató megerősítette: kis átszervezéssel valóban át lehet vinni a járdára a kerékpársávot, de az csak akkor működik jól, ha azt megfelelő jelzésekkel látják el. Elmondta: a járda megosztása nem új keletű megoldás, mivel Budapesten több helyen is van erre példa. Ilyen például a Bajcsy-Zsilinszky út, ahol a járda és a kerékpársáv évek óta sikeresen működik társbérletben.
A KRESZ egyértelműen kimondja: a járda a gyalogosoké, amit a kerékpárral közlekedők csak bizonyos esetekben használhatnak: például lakott területen csak abban az esetben, ha az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan. Továbbá a 12 éven aluli gyermekeknek megengedett a járdán biciklizés, mivel számukra tilos a főutak használata. Mindkét esetben legfeljebb tíz kilométeres sebességgel haladhatnak.
A gyalogosok mellett a kerékpárosok sem elégedettek a körúti öszvér megoldással, mivel a gyalogosok mozgása gyakran kiszámíthatatlan, így veszélyhelyzetek sokaságát idézheti elő a kerékpársávok átvezetése a járdára. Aki járt már a nagykörúti biciklissávon, az tapasztalhatta, hogy az irányvonallal is baj van, ugyanis a kerékpárosok több helyen csak a zebránál várakozó vagy áthaladó gyalogosok között tudnak áthajtani. Ráadásul a járdákon lévő virágos- vagy újságosbódék, illetve teraszok is szűkítik a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedési lehetőségeit. A veszélyes megoldás ellen a Magyar Kerékpárosklub és számos civil szervezet is szót emelt.
„A kerékpárosklub most azt kéri a fővárosi önkormányzattól, hogy a járdára vezetett kerékpársávokkal párhuzamosan fessenek az útra a kerékpáros közlekedést megengedő jelzéseket, hogy legalább a forgalomban magabiztosabban közlekedők enyhítsék a járdák kerékpáros-terhelését” – fogalmazott a szervezet.
A fővárosi önkormányzat augusztus végi döntése értelmében a nagykörúti kerékpársávokat egy szakaszon a parkolók helyén, majd annak hiányában a járdákon alakították ki. Az első ilyen átvezetéssel a Rákóczi téri villamosmegálló környékén, ezt követően a Krúdy Gyula utca és a Baross utca között, illetve a Corvin negyednél találkozhatunk.
A városvezetés a Hír TV kérdésére úgy nyilatkozott: forgalmi statisztikák, kérdőívek, civil szervezetek, az érintett kerületek vezetése véleményének figyelembevételével hoztak döntést. A Nagykörúttal kapcsolatos döntés során a főváros vezetése egy teljes körű forgalmi vizsgálatra, illetve egy 48 ezer ember által megválaszolt kérdőív és egy ezerfős reprezentatív közvélemény-kutatás eredményére hivatkozik. Állításuk szerint voltak korábban elkészített műszaki tervek és tanulmánytervek is, de szerintük az elmúlt öt évben nem merték, nem akartak megvalósítani azokat. Azt is hozzátették, hogy a fent említett konzultációk és felmérések során a parkolósáv megléte volt a legkevésbé fontos szempont a budapestieknek, egyben tagadták, hogy 800 forintos óránkénti parkolási díjat terveznek bevezetni.
A kép forrása: Magyar Nemzet / Éberling András
