Logisztikai bázisnak használták Magyarországot a terroristák

Száznál több halott, háromszázötven sebesült – ez a novemberi párizsi terrortámadás mérlege. Koncerten, focimeccsen és vendéglátóhelyeken csaptak le a merénylők. Salah Abdeslam a támadássorozat egyik felelőse. A belga születésű, francia állampolgárságú férfi jelen volt a Bataclan klub elleni támadásnál, de elmenekült a helyszínről, és bár órákkal a merényletsorozat után feltartóztatták és kihallgatták a francia–belga határon, végül szabadon távozhatott. Hónapokkal később fogták el Brüsszelben. A francia és belga hatóságok pedig visszafejtették az ügyet, egészen a terrorista magyarországi tevékenységéig.

A Magyar Idők információi szerint így derült ki az is, hogy a párizsi terroristák közül kettő is a menekültek tömegét kihasználva lépte át a magyar határt, tavaly augusztusban, Abdeslam pedig Belgiumba szállította őket. A terrorista a Keleti pályaudvarnál is járt, Magyarországot gyakorlatilag logisztikai bázisnak használta.

A kormánypárti lap cikke után összeült a fideszes vezetésű honvédelmi és rendészeti bizottság. Kósa Lajos a többórás tanácskozás után azt mondta: a magyar hatóságok nem hibáztak. „Egy ilyen jogszabály alapvetően a közreműködésre és a jóhiszeműségre épít, tehát hogy valaki valójában törvénytisztelő és törvénykövető. Arra, hogy ezt tömegével megsértik, nem volt felkészülve a magyar hatóság” – fogalmazott a bizottsági elnök.

Kósa Lajos azt hangsúlyozta: a párizsi merényletek előtt az európai titkosszolgálatok között még nem volt olyan együttműködés, amely lebuktathatta volna a terroristákat.

A bizottság szocialista alelnöke másként látja, a vizsgálat alá vont személyek között ugyanis olyan is volt, aki el sem hagyhatta volna az országot. „A jelenleg hatályos törvények maradéktalan betartásával ezek az emberek akkor és ott biztos nem tudták volna elkövetni azokat a cselekményeket, amelyeket elkövettek. Mondok egy példát: az egyikük a magyar törvények értelmében hat hónapig idegenrendészeti őrizetben lehetett volna, de nemhogy ezt megközelítő időt nem töltött, néhány hét után már kikerült, és nem sokkal később már el is követte a cselekményét” – jelentette ki Harangozó Tamás.

Az MSZP szerint a honvédelmi és rendészeti bizottság összehívásának csak az volt a célja, hogy a népszavazás előtt melegen tartsák a témát. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke ezért is döntött úgy, hogy a fideszes indítványok ellenére csak hétfőre hívja össze a testületet. „Természetesen egyetértek azzal, hogy ezek nagyon fontos napirendek, ezért hétfő reggel nyolc órára össze is hívtam a nemzetbiztonsági bizottságot. Azt találtam helyesnek, hogy SOS sürgősségre nincs szükség, nem beszélve arról, hogy vasárnap lesz egy népszavazás. Nem helyes az, hogy ha az az életérzés uralkodna el az állampolgárokon, hogy itt naponta, óránként különböző nemzetbiztonsági és honvédelmi kérdésekben bizottsági ülést kell tartani, ez zavart okozhatott volna” – mondta Molnár Zsolt. Hozzátette: a nemzetbiztonsági bizottság hétfőn már ülésezett, és semmi olyan új információ nem került napvilágra, amely újabb azonnali tárgyalást indokolt volna.