Lehangoló kifliteszt: sok áru nyers és ehetetlen volt

Nyolc helyen vásárolt be kiflikből a Panaszkönyv stábja. Fogyasztóvédelmi műsorunk járt kis pékségekben és multiknál is. Az minőség és az ár mellett az allergén anyagok feltüntetése is okozott meglepetéseket.

Az egyik kisebb pékségben rövid keresgélés után meglett a „mindent tudó füzet”, amelyben az allergén anyagokra vonatkozó kódok vannak felsorolva, ellenben az egyik nagy multinál már nem tudták ezt bemutatni. Az ott dolgozó pék azt mondta, nem is fogjuk megtalálni, mert nincs kiírva, kizárólag a csomagolt termékéken olvashatjuk.

Vásárlás után a kifliket szakértők vakteszten kóstolták meg. „Ami feltűnő, hogy matt a felülete. Fényesnek kellene lennie, és cserepesnek. Ez igazán cserepesnek sem mondható, látszanak repedések, de ezek nem a cserepesedés jelei, hanem megroppant egy kicsit” – jegyezte meg az egyik kifliről Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára a teszt során.

A hozzáértők szerint a felhozatal elkeserítő. Volt olyan pékáru, amely inkább hungarocellre, mint élelmiszerre hasonlított. Egy albán pékségben pedig szinte nyers árut vett a Panaszkönyv stábja.

„Nagyon reménykedem, hogy nem az a jellemző a magyar péktársadalomra, hogy ilyen termékeket állít elő. Volt olyan közöttük, amely nem is nevezhető magyar és pékterméknek, sokból hiányzik a minőségi alapanyag. Minőségi alapanyag nélkül nem lehet minőségi terméket előállítani” – mondta Debreczeni József, a Gere Pékség szakmai vezetője.

Az teszt eredménye lehangoló lett. A kisebb pékségek közepes minőséggel ugyan, de elöl szerepelnek a listán, a multiknál vásárolt kiflik a középmezőnyben végeztek, az albánok terméke pedig annyira rossz volt, hogy utolsóként futott be. Szakértőink szerint a pékek szakképzettségével van gond, ennek eredménye a rossz pékáru.