Lázár szerint sincs szükség a letelepedési kötvényekre

Felminősítették a hitelminősítők Magyarországot, ezért általános eszközökkel is meg lehet oldani a magyar állam adósságának kezelését, így a továbbiakban nincs szükség a letelepedési kötvényekre – nyilatkozta Lázár János.

Bár a múlt heti brüsszeli tárgyalásokon a kormány célja az volt, hogy lekerüljön a kötelező kvóta a napirendről, ezt nem sikerült elérnie – nyilatkozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hozzátéve: ennek oka az, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a vita folyamán nem volt hajlandó arra, hogy visszavonja a kötelező kvóta előterjesztését.

„Nem tudtuk levetetni a kvótát, de elértük, hogy ne lépjen érvénybe. Megakadályoztuk az érvénybelépést: sikeresen blokkolta Magyarország és a közép-európai országok az érvénybelépést” – mondta Lázár János a csütörtöki, 67. kormányinfón.

A miniszter tájékoztatása szerint ez év végén egy szlovák javaslat fog megküzdeni a kvóta ügyében az uniós állásponttal.

Lázár János kiemelte, hogy komoly tétel a szolidaritás kérdése. Emlékeztetett: azzal, hogy Magyarország védi a határait, nemcsak a saját, hanem az egész Európai Unió határait is védi, ezért a szolidaritásba a védelmi költségeket is bele kellene számolni.

A menekültválság megoldása a miniszter szerint abban rejlik, hogy vissza kell térni ahhoz az alapvető kérdéshez, hogy akik jönnek, azok politikai menekültek vagy gazdasági bevándorlók. „Ez az unión belül nem lehetséges, ezért az EU határain kívül kellene felállítani olyan pontokat, ahol megvizsgálják és meghatározzák ezeket a szempontokat” – véli Lázár János.

Beszélt arról is, hogy Magyarország támogatja Olaszországot abban az esetben, ha az olaszok meg akarják nyitni az uniós alapszerződést a bevándorlás és a kohéziós alapok kapcsán.

A miniszter szerint súlyosan sérti a schengeni egyezményt az a döntés, mely szerint meghosszabbítják a határvédelmi ellenőrzési munkákat – ez ugyanis gátolja az állampolgárokat a szabad mozgásban.

A várható alaptörvény-módosítással kapcsolatban Lázár János elmondta: a népszavazás után garantálni kell és meg kell erősíteni a szuverenitást alaptörvényben is – főleg azzal kapcsolatban, hogy ki és hogyan dönthet arról, ki jöhet be, ki élhet és ki maradhat Magyarország területén.

Lázár János a kormány nevében visszautasította és zsarolásnak nevezte a Jobbik ajánlatát, miszerint az ellenzéki párt csak akkor támogatja az alkotmánymódosítást, ha belefoglalják a letelepedési kötvények megszüntetését. „Ilyen piszlicsáré, pitiáner ügyekkel kisstílűség összekötni az alkotmánymódosítást. Azt kérjük a jobbikosoktól, hogy esküjükhöz híven az ország, és ne a párt érdekeit szolgálják, támogassák a kormány javaslatát” – reagált a miniszter. Hozzátette: a letelepedési kötvényre a következő időszakban egyébként nem lesz szükség, hiszen miután felminősítették Magyarországot a hitelminősítők, az állam tudja majd kezelni az adósságait hagyományos eszközökkel is. A kötvény Lázár szerint egy alternatív finanszírozási eszköz volt, de most már nincs rá szükség.

Az uniós forrásokkal kapcsolatban a miniszter ismertette: Brüsszelben úgy gondolják, hogy Magyarország túl gyorsan halad a források felhasználásával. Ha sikerül tartani ezt az ütemet, akkor 2016. december 31-éig 1600 milliárd forintot fizet majd ki Magyarország. Hazánk a támogatott országok közül a hatodik helyen áll.

Maradnak a viták

Lázár elmondta azt is, hogy továbbra is maradnak viták az Európai Unióval, egyebek között a közbeszerzési pályázatok kapcsán. Eddig a fő szempont az volt, hogy a legolcsóbb ajánlatot kell kiválasztani, most azonban az unió álláspontja szerint a környezeti hatásokat is figyelembe kell majd venni egy-egy pályázat kapcsán. A megfelelés érdekében Magyarország kész módosítani a közbeszerzési törvényt, amely a jövőben szigorúbb, egyszerűbb és gyorsabb lesz majd, valamint az alvállalkozók érdekeit fogja nézni.

Áder János köztársasági elnök korábban nem írta alá a villamos energiával kapcsolatos törvényt, mert úgy véli, veszélyezteti Magyarország energiatermelését, ha korlátozzák a szélerőművek építését. Lázár János szerint „szélerőművek nélkül is tudunk megfelelő mennyiségű áramot termelni”, ezért újra előterjesztik az ezzel kapcsolatos törvényt, igaz kisebb módosításokkal.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a földforgalom korlátozása miatt. A kormány álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy „az Európai Unió azt akarja, hogy bárki vehessen földet, és jogi személyek is földhöz juthassanak Magyarországon”. A miniszter szerint az ügy ez Európai Bíróságra fog kerülni. „Meg akarjuk akadályozni, hogy külföldiek és jogi személyek vegyenek földet.” Lázár hozzátette azt is, hogy Magyarország hiába szeretne tárgyalni az unióval, az EU elzárkózik a magyar javaslatoktól.

1200 milliárd vasútfejlesztésre

A kancelláriaminiszter bejelentette: az államhoz kerül a hév a fővárostól, melyet így a MÁV segítségével működtetnek majd. Elmondta azt is, hogy 1200 milliárd forintból fejlesztik a kötöttpályás közlekedést. A tervek szerint az építkezések a vasutat és a vasúti csomópontokat érintik majd, valamint 100 milliárdból vasúti szerelvényeket is vásárolna a kormány. Fejlesztenék továbbá a vidéki reptereket, valamint a Ferihegyet Budapesttel összekötő utat és közlekedést is.

Lázár János szólt arról is, hogy lezárult a mezőhegyesi ménesbirtok megvásárlása, az állam 2,1 milliárd forintot fizetett. A birtokból november 8-ától mintagazdaságot alakítanak ki, azokat pedig, akik földrésszel rendelkeznek a birtokon, kártérítik.

A politikus kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy januártól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átveszi az önkormányzatoktól azokat az iskolával kapcsolatos feladatokat, melyeket eddig közösen láttak el.

Az október 23-ai eseményekkel kapcsolatban miniszter úgy vélekedett, hogy a történtek méltatlanok azokkal szemben, akik 1956-ban harcoltak, áldozatok voltak.