Lázár feleslegesen rettegett, megsimogatták Orbánék fejét

Gräßle kijelentette: sok pozitív változást tapasztaltak, Magyarországot egy modern, sikeres tagállamnak tekintik. Úgy látták, hogy az életszínvonal is javulóban van, erre is valók az EU-s pénzek. Magyarország aktív EU-tag, sok pénz áramlik be az unióból, és ez gazdasági fejlődést generál.

Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi ellenőrzésnek nem a politikai csatározásnak kellene lennie. És az sem az ő feladatuk eldönteni, hogy korrupció történt-e vagy sem, ők csupán a szabályszerűségeket, a jogszerűséget felügyelik. Gräßle leszögezte azt is, hogy nem akarnak a magyar politikai folyamatokba, a választások eredményébe beavatkozni, nem szeretik, ha politikai belharcokra használják fel őket.

A magyar kormány együttműködő volt, ám az irányító hatóság vezetőivel nem találkoztak, erre majd később Brüsszelben kerül sor – ismertette a delegáció vezetője, majd hozzátette: a projektek tekintetében arra jutottak, hogy a gazdáik jó akarattal viszik a saját feladatukat, és mindenki igyekszik legjobb tudása szerint megvalósítani azokat. A közeljövőben tartanak egy brüsszeli „follow-up ülést”, összefoglalva a tanulságokat.

A 2011-es kiküldetés követéseként vizsgálták a 4-es metrót, ami azóta elkészült: szerintük a projekt fontos és jó, de visszaélések jelét fedezték fel. Meg kell várni a jogi eljárás végét – ami év végéig lezárul –, a felelősökről csak aztán lehet nyilatkozni, és a visszatérítésekről is csak ezután határoznak. Gräßle szerint ezekre mindenképp szükség lesz, csak az összeg nem ismert, jelenleg százszázalékosról van szó, de az eljárás nem zárult le, korai bármit is mondani.

Polt Péter legfőbb ügyész megnyugtatta a bizottságot, hogy minden az OLAF által felvetett ügyben eljárnak. Ezek is részben folyamatban vannak, így ezekről sem tudott nyilatkozni még a delegáció vezetője.

„Sajnálatos, hogy Magyarország nem támogatja az európai ügyészség gondolatát” – jelentette ki Gräßle, mivel a bizottság szerint ez lenne a legjobb módja a visszaélések megakadályozásának. Az Eurojust együttműködés hatékonyságán is lehetne javítani, erről is egyeztettek a magyarokkal. A delegáció tagjai különféle NGO-kkal is találkoztak, akik a végrehajtásban is érdekeltek, tevékenységük eredményeit később értékelik.

A Budapest szíve program kapcsán betekintést akarnak nyerni a dokumentumokba, és ezt vélhetően megkapják. Az OLAF ezt a projektet is vizsgálja, ám a kormány jogászai vitatják a megállapítások jogosságát.

Felcsúti „nosztalgiavonattal” is utaztak, ám Gräßle szerint a projekt nem kirívó, sok hasonló van Európában. Kijelentette, azt sem látták, miért volt akkora a felhajtás, a kisvasút egy régiós projekt részeként valósult meg. A pénz elköltéséről az irányító hatóságok döntöttek, nekik kell mérlegelniük a támogatásokat. Abban pedig a bizottságnak nincs hatásköre, hogy mire lett volna érdemesebb elkölteni a kisvasút támogatását.

Délelőtt találkoztak a kormány EU-ügyi főtitkárával, illetve a számvevőszék embereivel, illetve az országgyűlési bizottságok tagjaival. Ma még a Vigadót és a Liszt Ferenc-akadémiát nézik meg.

Gräßle arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyszámú OLAF-vizsgálat folyik korrupciós ügyekben például, és a magyar operatív programok bírtak 2016-ban a legmagasabb korrekciós árakkal. A következő szakaszban is sok korrekcióra lesz szükség, amit a magyar adófizetőknek kell kifizetnie.

Elmondta, tudja, hogy a magyar adófizetőkre vonatkozóan is lesznek hatásai a korrekcióknak, és a rendszereket mindig javítani kell. Szerinte egyébként az ügyek száma arra is utal, hogy az ellenőrzési szervek jól működnek. Ugyanakkor az eseteket meg kell előzni – jelentette ki, ugyanis ez a szám aggályra ad okot, és nagyobb körültekintésre hívták fel a kormányt és az Európai Bizottságot.

A mezőgazdaság területén a kifizetőügynökség még nem véglegesítette jelentését, de ezeknek hibaaránya igen magas.

Feleslegesen tartottak fideszes politikusok a felcsúti kisvasút ellenőrzésétől. A miniszterelnök falujában kapott tájékoztatással még a Gyurcsány-párt európai parlamenti képviselője is elégedett volt. Az uniós delegáció kirívó szabálytalanságokat nem tapasztalt a brüsszeli pénzek elköltésében. A látogatás ellen az uniós forrásokat elosztó kancelláriaminiszter előre tiltakozott, elfogultsággal bélyegezve meg a delegáció vezetőjét. Bővebben>>>

A tényfeltáró út programjának előkészítése olyan mértékű ellenállásba ütközött a kormány részéről, amilyet hasonló utaknál eddig még nem tapasztaltak az Európai Parlamentben, írtuk meg korábban.