Lattmann Tamás: Alkotmányellenes lehet a plakáttörvény

Ahogy korábban írtuk, miután az ellenzék összezárása miatt a parlamenten nem ment át a Fidesz első két, plakáthelyvásárlást szabályozó törvényjavaslata – hiszen ezekhez kétharmados többség kellett volna –, új javaslatot nyújtottak be. Ez a városképvédelmi törvényt módosította úgy, hogy gyakorlatilag a korábbi, kétharmados törvényjavaslat rendelkezései kerültek volna bele. A városképvédelmi törvény módosításához nem kell kétharmad, így szerintük ezzel a trükkel egy csapásra jogszerűvé tették a szavazást.

Az alaptörvény szerint viszont ez az eljárás erősen kétséges. Lattmann Tamás alkotmányjogász szerint hiba, hogy a városképvédelmi törvénybe írták a rendelkezéseket, mivel a szabályozási tárgykör valójában továbbra is olyan, amiben a jogszabályt csak minősített többséggel lehet hozni. Az alaptörvény szerint bizonyos szabályozási tárgykörökről szóló jogszabályokat, többek között a nyilvánossághoz való hozzáféréssel, véleménynyilvánítás szabadságával és pártfinanszírozással kapcsolatos törvényeket csak kétharmados parlamenti többséggel lehet hozni vagy módosítani. „Ha egy ilyen tárgykörökbe eső törvényt vagy törvénymódosítást nem minősített többséggel szavaztak meg, akkor az nem lehet alkotmányos” – mondta Lattmann Tamás.

Az alkotmányjogász szerint a Fidesz ebbe az irányba tett jelzéseket azzal, hogy eredetileg kétharmados szavazással próbálkozott. Emellett a fideszes politikusok rendszeresen hangoztatták, hogy a „burkolt pártfinanszírozás” visszaszorítása a törvény célja, a pártfinanszírozás pedig minősített többséget igénylő tárgykör.

Megint sok múlhat Áderen

A ma elfogadott törvény első körben Áder János köztársasági elnök elé kerül, itt aztán két dolog történhet. Lehetséges, hogy nem írja alá az elnök, és visszaküldi a parlamentnek vagy az Alkotmánybíróságnak. Azonban – mondta Lattmann Tamás – Áder korábban már visszaküldött egy hasonló tartalmú, még kétharmados törvényt. Áder ezért hivatkozhat arra, hogy ugyanazt a törvényjavaslatot (értelmezés kérdése, hogy azonosnak vagy különbözőnek tartjuk-e a két törvényt) már másodszor küldi meg neki a parlament – ilyen esetben ugyanis már köteles azt aláírni.

Ha Áder aláírja (Lattmann szerint Áder eddigi tevékenységét ismerve ez valószínű), akkor még egy lehetőség lenne a törvény ellen, az, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt. Ehhez az kell, hogy az ellenzéki képviselők közül elegen támogassák az utólagos normakontroll kérését. Ez azonban egy rendkívül hosszú folyamat lenne, ami alatt a törvény már életbe lépne. Az Alkotmánybíróság esetleges megsemmisítő ítélete akár hónapokkal később is jöhet, azaz az ellenzéki pártok lehetőségeit pont a kampány előtt vagy annak elején korlátozhatja.