Lakhatási szegénység: rezsire költenek vagy élelemre

A kilakoltatás Magyari Tibort is utolérheti. A nyugdíjas férfi Budapest VIII. kerületében él. Adóssága nincs, de rendezetlen jogcímen lakik egy önkormányzati bérlakásban. „A kerületben sok olyan idős ember van, akit a nyáron kilakoltattak vagy intézetbe kényszerítettek” – mondta a férfi.

A Város Mindenkié nevű civil szervezet adatai szerint a fővárosban tízezreket fenyeget hasonló veszély. Többségük idős ember vagy nagycsaládos.

„A belső kerületekben az önkormányzatok elkezdték a szegény embereket kiszorítani a szociális bérlakásokból, ami tulajdonképpen az övék lett. Sok a kerületben is az olyan ház, amelyet EU-s pénzből felújítottak. És a lakókat szépen elkezdték kipaterolni, és a lakásokat az önkormányzatok továbbértékesítik, de ezt mondhatnám a VIII. kerületre, a IX. kerületre, az V. kerületre is. Ezeknek az embereknek ez az egyetlen lehetőségük, ahol normálisan tudnának lakni, és ezt veszik el tőlük a kilakoltatással” – tette hozzá Magyari Tibor, a civil szervezet munkatársa.

A megélhetéssel nemcsak a bérlők küzdenek, hanem az ingatlantulajdonosok is. A Habitat for Humanity nemzetközi szervezet évente felméri a magyarországi lakásviszonyokat. Az idei adatok azt mutatják, hogy a legszegényebb magyarok háromnegyede saját tulajdonú ingatlanban él, ám alig tudja fenntartani.

„A 2018-as költségvetésben már 98 százalék azoknak a támogatásoknak az aránya, amelyek elsősorban a középosztályt, a felső középosztályt célozzák. A csok egy olyan támogatási forma, amely a jelentős részét teszi ki a lakhatási büdzsének. Azonban a lakhatási szegénységben élők jellemzően nem tudnak hozzáférni, és egyébként a csok a lakásvásárlók közül az új építésű lakást vásárlókat támogatja nagyobb arányban” – fejtette ki Kováts Bence, a Habitat for Humanity kutatója.

A fizetésképtelenné váló lakáshitelesektől az állam megvásárolja az ingatlant, majd olcsón bérbe adja. Az ezzel foglalkozó cég legutóbb mindössze három bérlakásra írt ki pályázatot Budapesten.