Kritikus ponthoz ért a magyar egészségügy?

Dömping volt hétfőn a budapesti kórházakban kormánypárti politikusokból: három intézményben is felújítást, új berendezéseket adtak át – milliárdos értékben.

A miniszterelnök-helyettes az Egyesített Szent István és Szent László Kórház felújított sebészeti osztályát avatta. A nyílászárócserét, szoba- és folyosófestést cégek és magánszemélyek pénzéből végezték.

– Ahhoz mit szól, hogy elemet kellett vinni az orvosoknak az egyik kórházba, hogy vérnyomásmérést tudjanak végezni?
Semjén Zsolt: – Hát ez baj! Hát ezen kell dolgozni, hogy ilyen legyen, mint itt. És minél inkább jobb legyen az ellátás.
– És rövid távon ez változhat?
Semjén Zsolt: – Hát látja, hogy dolgozunk rajta. Látja: emberfeletti erővel dolgozunk rajta.

A Szent János Kórházban a betegektől ceruzaelemet kérnek ahhoz, hogy el tudják végezni a szükséges vizsgálatokat. „Nyilvánvaló, előfordulhat olyan helyzet és alkalom, amikor egy-két eszközt be kell hozni a betegeknek, de ez a magyar egészségügyre jellemző lehet. Tehát ez nem a kórháznak a sajátossága” – nyilatkozta Hirschberg Andor főigazgató-helyettes.

Ceruzaelemet nem vitt, de itt is avatott egy kormánypárti politikus, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára. Nem sokkal később Rétvári Bence már a Budai Irgalmasrendi Kórházban méltatta a fejlesztéseket. Mindkét beruházásra főként uniós támogatásból jutott pénz.

Lovas András az egyike azoknak az orvosoknak, akik a sorozatos egészségügyi botrányokat megelégelve érdemi lépéseket követelnek. „Amit az orvos hálapénz adásával meg tud tenni, azt hálapénz adása nélkül is meg tudja tenni. Tehát ami lehetőség  eszköz, tudás a kezében van, azt jelenleg hálapénz nélkül is biztosítani tudja a betegnek” – mondja a Szegedi Tudományegyetem aneszteziológusa.

Nyílt levélben 64-en álltak ki nevüket is vállalva. Rezidensek, szakorvosok és docensek fogtak össze. Azt írják: a kórházi omló, penészes falak, az ehetetlen étel csak a díszlet, sokkal nagyobb gond az, hogy ha ma valakinél rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak, akkor Európában Magyarországon a legnagyobb az esélye annak, hogy abba belehal. Szerintük az egészségügy agóniája a végpontjához közelít, a tartalékok elfogytak és itt az ideje, hogy a társadalom is segítsen abban, hogy az egészségügy problémáival a döntéshozók is érdemben foglalkozzanak.

„Az orvosok sem értenek egyet a hálapénz rendszerével, és szeretnék kitörölni a hálapénzt a magyar egészségügyből, ami jelen pillanatban gúzsba köti tényleg a mi rendszerünket. Úgy vettem észre, hogy egyre többen csatlakoztak hozzánk, és talán most értük el azt a kritikus pontot, amikor valószínűleg több kolléga más kórházból is alaposan meg fogja fontolni, hogy csatlakozzon a kezdeményezésünkhöz” – fejtette ki Lovas András.

Tudni szeretnék azt is, hogy 2016-ban az orvosi elvándorlás mérséklésére milyen lépéseket tesz a kormány. A kérdést feltettük az illetékes minisztérium államtitkárának.

„Nagyon fontos az orvoselvándorlás ellen fellépni, ezért a kormány az utóbbi években nagyon sok programot is indított. A rezidenstámogatási programmal 2500 rezidenst sikerült itthon tartani. És az, hogy ennek megvan a folytatása szakorvosok esetében, akik szintén többlet bért kaphatnak, bízzunk benne, hogy ez is sokak számára az itthon maradást fogja segíteni” – fogalmazott Rétvári Bence.

Az orvosok egy kerekasztal összehívását is fontosnak tartanák, amelyen a kormány a társadalom és az egészségügyi érdekképviseletek véleményét is megismerhetné.

Csökkenő tendencia

Csökkent az orvos-elvándorlás mértéke és a kórházak adóssága is – reagált az emberi erőforrások minisztériuma a nyílt levelet író orvosok felvetéseire. Az indexnek írt válaszukban azt hangsúlyozzák: folyamatos a konzultáció, a kormány minden véleményt meghallgat, és elkötelezett az ellátás színvonalának, a dolgozók munkakörülményeinek és fizetésének emelése mellett.