Kövér: ’56 forradalmában sötétlik az írástudói árulás

60 év távlatából már nyilvánvaló, hogy a magyarországi kommunista zsarnokság, amivel az ’56-os forradalmárok szembeszálltak, nem csak a nagyhatalmi megállapodásokon és Moszkva erőfölényén múlt, kellett hozzá az őket kiszolgáló értelmiség is – fogalmazott Kövér László házelnök az 1956 – írók a forradalomban betöltött szerepéről rendezett parlamenti emlékülésen.

„Van azonban, amikor az idők választásra kényszerítenek mindenkit. Ilyen volt, amikor nem az írástudók és nem a politikusok, hanem a magyar társadalom ereje, elfojtott és elemi erővel kitörő szabadságvágya állította egymással nyíltan szembe a bűnt és az erényt, és ebben a helyzetben az írástudóknak és a politikusoknak egyaránt dönteniük kellett arról, hogy melyik oldalra állnak. 1956 forradalmában ezért tükröződik élesen az írástudói hűség, és sötétlik az írástudói árulás is” – fogalmazott a házelnök.

’56 októberében egy nagy múltú, kisemmizett és megalázott európai nemzet követelte az őt megillető szabadságot és függetlenséget – mondta az emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

„Azok tehát, akik ma a kommunista reformértelmiségiek vezető szerepéről hablatyolnak, el akarják bitorolni a magyar emberektől azt a hatalmas történelmi tettet, amely az övék. Ezt a forradalmat és nemzeti függetlenségi harcot nem a kommunisták robbantották ki és nem is ők álltak az élére. A mai élcsapat azért akarja kisajátítani 1956-ot, hogy felmentést adhasson magának mindazért, amit ’45 és ’89 között művelt a hazánkkal” – jelentette ki Schmidt Mária, az 1956-os Emlékbizottság kormánybiztosa.

Sokat kell még tenni azért, hogy 1956 olyan meghatározó esemény legyen a nemzeti emlékezetben, mint 1848. Erről már a Magyar Írószövetség elnöke beszélt.

„Az én nemzedékem, hősök nélküli nemzedék. Nagy tettek helyett csendes építkezés jutott neki osztályrészül egy zajos és szétpergő világban. De ha ezt az örökséget az oktatás és a művészet eszközeivel eleven élményként tudjuk továbbvinni és továbbadni, talán méltók leszünk a híd szerepére” – mondta Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.

Az emlékülést Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés alelnöke vezette. Ő úgy fogalmazott, hogy az Írószövetség emlékülése azon események sorába illeszkedik, amelyek célja, hogy a nemzet tudatában méltó helyre kerüljön az ’56-os forradalom és szabadságharc.