Kormányzati titkok a törvények felett

Ilyen például a letelepedési kötvények ügye is, amelyek kapcsán legutóbb a Magyar Nemzet nyert pert a Bánki Erik vezette gazdasági bizottság ellen. A Fővárosi Törvényszék még januárban döntött úgy, hogy a testületnek ki kell adnia a letelepedési kötvényt árusító cégek adatait, erre Bánkiéknak február 3-ig lett volna idejük, ám a lap máig nem kapta meg az adatokat, ezért a Nemzet végrehajtást kezdeményezett a bizottság ellen. A titkolózás egyébként érthetetlen, hiszen a kötvényprogram kapcsán mindvégig hangoztatták: a Rogán Antal kezdeményezte letelepedési biznisz teljesen transzparensen működik.

A kötvényprogramot március végén szüntette be az Államadósság Kezelő Központ, mivel az elmúlt két évben „kedvező finanszírozási helyzet alakult ki”. A kormányzat a megszűnés előtt rengetegszer hangsúlyozta, a lépésnek semmi köze nem volt ahhoz, hogy a Jobbik gyakorlatilag ugyanazt az alkotmánymódosítási javaslatot nyújtotta be a kvótanépszavazás után, mint amit a Fidesz kezdeményezett, csak Vona Gáborék még azt is kikötötték, hogy bevándorlókat pénzért sem lehet befogadni. A Jobbik legfőbb érve az volt, hogy a kötvénybizniszen jobbára kormányzati körökhöz köthető magyar hátterű offshore cégek gazdagodtak. Ezeket Habony Árpád és Rogán Antal köreihez köti a sajtó. A letelepedési üzleten sokat keresett Rogán és Habony ügyvédje, Kosik Kristóf is, mivel a törvény szerint csak a Kosik Ügyvédi Irodán keresztül intézhették az ügyfelek a kötvényekkel kapcsolatos ügyeket, ezért pedig az iroda jutalékot kapott.

Ezek a vállalatok ügyfelenként 50-60 ezer eurós jutalékot szedtek be a letelepedni vágyóktól, amely igen tetemes összeget jelent számukra annak tükrében, hogy Tállai András államtitkár márciusi közlése szerint 2013 és 2016 között több mint 17 ezer papírt adtak el, s több mint négyezer fő kapott ezek által letelepedési engedélyt. A közvetítőket a gazdasági bizottság jelölte ki, gyakorlatilag a kormányzat akaratával egyezően.

Az első végrehajtás

Az információszabadságról szóló törvény szerint közérdekű adatnak számít minden olyan információ, amely közfeladat ellátásával kapcsolatos, kivételt egyedül a személyes adatok jelentenek. A rendelkezést Lázár János sem vette komolyan, amikor több bírósági ítélet ellenére sem akarta kiadni, hogy pontosan mely hotelekben költött el milliókat még államtitkárként. Ebben az ügyben is majdnem végrehajtást kellett kérni, ám végül a miniszter maga adta ki az információkat – emlékeztette a Nemzetet Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.

Az Origo korábbi újságírója, Pethő András azt követően indított a pert a tárca ellen, hogy kirívóan magas szállásköltségeket fedezett fel az elszámolásokban. Az adatokat Lázár nem volt hajlandó kiadni, mivel szerinte azok „nemzetbiztonsági információkat” is érintenek. Végül az ügy a Kúriáig jutott, amely helybenhagyta a korábbi ítéleteket, így pedig Lázárnak el kellett árulnia a kérdéses olasz és svájci útjainak részleteit, azt azonban nem, kikkel találkozott a luxushotelekben. A botrányt a miniszter komolynak ítélhette, hiszen miután az ügy eszkalálódni kezdett a sajtóban, visszafizette a költségvetésnek a kérdéses utak költségeit. Kijelentette ugyanis, az ország érdeke, hogy ne kerüljön nyilvánosságra azoknak a neve, akikkel találkozott az utazásain.

Az Origo korábbi munkatársa a miniszter egy 2012-es londoni útja miatt is közel két évig pereskedett a tárcával. Lázárék itt is azzal érveltek, hogy nemzetbiztonsági okokból titkosították az angliai kiküldetés részleteit, ám a bíróság szerint ez nem vonatkozik a hotel nevére. Az eljárás azért volt hosszadalmas, mert képbe került egy „korlátozott terjesztésű irat”, amelyet csak a megfelelő nemzetbiztonsági átvilágításokon átesett bíró nézhetett meg. Végül kiderült, Lázár egy, a Hyde Parkhoz közeli hotelben töltött két éjszakát kísérőjével csaknem egymillió forintért.

Sokak szerint az Origo akkori főszerkesztőjét, Sáling Gergőt a botrány kapcsán rúgták ki a portáltól. A főszerkesztőt szinte a teljes szerkesztőség, köztük Pethő is követte.

Mi mindent titkolnak még

Az állami tulajdonú Eximbank a számtalan adatigénylés ellenére sem hajlandó elárulni, milyen kondíciókkal nyújtott hitelt Andy Vajnának a TV2 megvásárlására. A külügyminisztérium felügyelte pénzintézet nem kevés kölcsönt adott a kaszinókban is utazó Vajnának, összesen csaknem nyolcmilliárd forintot. A kölcsönügylet kapcsán Szijjártó Péter külügyminiszter több alkalommal is hosszasan pedzegette, hogy annak nincs köze közpénzhez, a piaci hitelek részletei pedig banktitoknak minősülnek. Végül év elején derült ki, hogy Vajna kiváltotta az állam banktól felvett hitelt, s jelenleg a Magyar Nemzeti Bank által szanált MKB-nak tartozik közel 10 milliárddal.

Azt sem tudni, pontosan mire költött el a Schmidt Mária vezette ’56-os emlékbizottság több mint 16 milliárd forintot a forradalom hatvanadik évfordulója kapcsán. A testület azzal indokolta a titkolózást, hogy az emlékév a közhiedelemmel ellentétben még nem zárult le, egészen nyárig eltart. A testületben ülő Balog Zoltán miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, megzavarná a lebonyolítást, ha az újságírók menet közben betekinthetnének az elszámolásokba. Azt sem tudni, mi került 50 millió forintba azon a dalon, amelyet a kormány rendelt meg az '56-os forradalom emlékére Desmond Child, magyar származású dalszerzőtől. Ugyanis Child ingyen adta az Egy szabad országért című művét, az énekesek ingyen vállalták a „halszagú dal” elkészítését, a technikai költségek pedig számos forrás szerint nem lehettek magasabbak tízmilliónál.

Egyelőre a V. kerület önkormányzat sem adta ki a lakásgazdálkodási adatait, holott februárban a Kúria erre kötelezte az egykoron Rogán Antal vezette kerületet. A pert Udvarhelyi Tessza, A Város Mindenkié aktivistája indította, aki minden fővárosi kerülettől kikérte az adatokat. A belvárosi önkormányzat szerint azért nem adták ki korábban az adatokat, mert az túl sok pluszmunkát generált volna a testületnek, ám ez a Kúria szerint nem megfelelő magyarázat, hiszen a többi önkormányzat gond nélkül kiadta az adatokat. Az akkor még Rogán vezette kerület ingatlanügyeit Juhász Péter, az Együtt mostani elnöke kezdte felderíteni. A gyakorlat az volt, hogy az önkormányzati ingatlanokat először csak bérbe adták a későbbi tulajdonosnak, aki rövid időn belül komoly kedvezménnyel vásárolhatta meg az addigi bérleményt az önkormányzattól. Az ügy kapcsán képbe került Portik Tamás korábbi élettársa, Pápa Marianne is, aki nem mellesleg Habony Árpád nagynénje. A Prisztás-gyilkosság kapcsán elítélt Portik egy bírósági kihallgatáson állította, hogy az ötödik kerület volt polgármestere tudott arról, hogy áron alul értékesítik az ingatlanokat. Sőt Rogán Antal tevékenyen részt vett a kiárusításban, és személyesen adott át kenőpénzt az ügyletekben segédkező politikusnak. Azt is elmondta, hogy az ingatlanok áron aluli értékbecslését Habony és Rogán intézte, ehhez kellett a tízmilliós kenőpénz. A kabinetirodát vezető miniszter természetesen mindent tagad, s általában úgy hárítja el a vonatkozó kérdéseket, hogy egy bűnözőnek nem lehet hinni.