Korábbi ígéretét szavaztatja meg a Fidesszel az MSZP

Zubor Zalán, 2017. szeptember 14., csütörtök 06:37
Megszavaztatná a parlamentet az MSZP a pedagógus-életpályamodell eredeti formájáról, amelytől a Fidesz visszatáncolt. Pedagógusszervezetek szerint inflációt követő bértáblát kellene bevezetni, mert évről évre egyre kevesebbet ér a tanárok fizetése.

„Javaslatunkkal a kormány eredeti ígéretének megfelelően vissza kívánjuk állítani az illetményrendszert arra a szintre, mint amely megjelent a 2011 decemberében elfogadott törvényszövegben. Ezeket a rendelkezéseket az Országgyűlés a hatálybalépés előtti napokban többször átírta. Ezzel a törvénnyel kívánjuk biztosítani, hogy a pedagógusfokozatokhoz tartozó garantált illetményalap minden pedagógus számára növekedjen” – olvasható a kedden, Hiller István és Tóth Bertalan aláírásával benyújtott törvényjavaslat indoklásában.

2013-ban is megígérték

Az MSZP-s javaslat a pedagógusok béremelését ismét a minimálbérhez képest határozná meg: középfokú végzettség esetében a minimálbér 120, alapfokozat esetén 180, mesterfokozat esetén 200 százaléka lenne a tanári fizetések illetményalapja, azaz az a szám, amelyhez képest a további bérkiegészítéseket a szorzókkal kiszámolnák. Ez azt jelentené, hogy a tanárok bére ismét az inflációt követné, hiszen a minimálbér mennyisége automatikusan nő az árak emelkedésével arányosan. Az úgynevezett pedagógus-életpályamodell eredetileg hasonló módon emelte volna a tanári fizetéseket. A 2014-es választás előtt a Fidesz épp azzal kampányolt, hogy a választás után további béremeléseket vezetnek be, és a pedagógusbéreket továbbra is a mindenkori minimálbérhez igazítják, ezzel biztosítva a fizetés értékállóságát.

2014-ben azonban a pedagógusbérekről szóló törvényben ennek épp az ellenkezője került bele. Azóta a minimálbér helyett egy újonnan bevezetett, úgynevezett vetítési alaphoz képest számolják ki a tanárok illetményét. Ennek az alapnak az összege pedig fix, azaz nem követi az inflációt. A béralap értéke nem emelkedett akkor sem, amikor az infláció miatt már a minimálbér is meghaladta az összegét, emiatt előfordulhat, hogy egy pályakezdő tanár a minimálbért se keresi meg.

Értékét veszti a tanárok fizetése

A vetítési alap bevezetése óta ugyan – az életpályamodell részeként bevezetett szorzók miatt – körülbelül 34 százalékkal emelkedett a tanárok fizetése, ebből le kell vonni az éves inflációt. Ez szerencsére 2014 óta viszonylag alacsony volt, idén azonban a jegybanki szakértők 2,4-3,0 százalékos áremelkedésre számítanak. Ez megközelíti az idei béremelés 3,5 százalékos mértékét, amely ráadásul csak egy tanévre szól – vagyis reálértékben 2018-ban jelentősen csökkenhet is a tanárok fizetése.

Az MSZP-s javaslatban szerepel az is, hogy a tanárok prémiumát ne csak a helyi tankerületi vezető, hanem az igazgató (intézményvezető) határozhassa meg. „A pedagógusokat az állam pórázán tartja, portfóliójuk megírásától és felügyelőktől függ, hogy továbbléphetnek-e a pedagógus I. kategóriából a II.-be, és csak reménykedhetünk benne, hogy a központosított és folyamatosan változó feltételeknek megfelelően képesek a gyermekekkel is foglalkozni” – olvasható a javaslatban.

Szakszervezetek is követelték

A béralap emelését – legalább az inflációhoz viszonyítva – hosszú ideje kérik pedagógusszervezetek is, egyelőre sikertelenül. A Pedagógusok Szakszervezete február óta többször is kérte a kormányt, hogy 30 százalékkal emelje a vetítési alapot, hogy a pedagógusok bére hosszabb távon is értékálló legyen, de a kéréseket egyelőre elutasították.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint is sürgős béremelésre lenne szükség, mivel csak így orvosolható az egyre súlyosabb tanárhiány. „A pedagóguspálya nem vonzó, főként azért nem, mert nevetségesen kevés a fizetés. Lassan kínos lesz ezt kimondani, ugyanis az elmúlt négy év propaganda-hadjárata után mindenki azt gondolja, hogy a tanárok, pedagógusok fizetése az egekbe emelkedett, pedig ez nem igaz. A béremelést a szakszervezetek hajtották ki a kormányzatból, de nem akkor, nem annyit és nem úgy fizettek. Egy főiskolát végzett pályakezdő fizetése 180 ezer forint bruttó, egy egyetemet végzett pályakezdő tanár 195 ezer forintot kap. Lássuk be, ez nagyon kevés, ebből nem lehet családot tervezni, lakást vásárolni, de még egy embert eltartani is csak nehezen. Egy érettségizett szakmunkásbér is ennyi, ami nem baj, nem az övéket kell csökkenteni, hanem a miénket emelni” – nyilatkozta.

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés