Koordinált indulással, civil jelöltekkel bontanák le a centrális erőteret

Török Gábor a múlt héten a Magyar Narancsnak nyilatkozott arról, hogy szerinte 2018-ban nagy eséllyel szerezhet veszteségeket a Fidesz, mivel az ellenzéki szavazók között gyakori lehet az átszavazás – azaz, hogy fideszes jelölt ellenében inkább egyesülnek a legerősebbnek tűnő ellenzéki jelölt mögött. Tény, hogy számos körzetben a Fidesz az előző választásokon sem szerzett abszolút többséget, összesen több szavazatot kaptak az ellenzéki pártok – ezek persze így is fideszes mandátumot eredményeznek, a Fidesz kétharmados többsége elsősorban ennek volt köszönhető. Ezt sokkal nehezebben szerezné meg akkor, ha az ellenzéki választók szavazatai nem oszlanának meg 3-4 párt között.

Egyelőre nem hajlanak rá

A közelmúltban többen javasolták azt, hogy az ellenzéki pártok ne várjanak a szavazókra, hanem valamilyen módon, legalábbis az egyéni körzetekben koordinálni kellene a jelöltjeiket, azaz ahol csak lehet, egy ellenzéki jelölt induljon csak a fideszessel szemben. Hogy erre az ellenzéki pártok mennyire lennének hajlandók, az persze erősen kérdéses. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellenzéki pártok akarnak lemondani arról, hogy saját vezető politikusaikat ültessék a képviselői székekbe: jó példa erre a DK és az MSZP közötti huzavona, amit Gyurcsány Ferenc személye váltott ki. Botka László szerint a volt kormányfő politikailag vállalhatatlan, a DK azonban nem hajlandó belemenni egy olyan partnerségbe, ahol Gyurcsány nem kaphat pozíciót.

Bitskey Bence az MSZP és a DK közös jelöltjeként győzte le a Fideszt Zuglóban, a Jobbik nem indult

Emellett a kispártoknak sem áll egészen érdekében a jelöltkoordinálás, ugyanis hiába nincs esélyük egyéniben, a pártok milliós kampánytámogatást kapnak az államtól, ha minél több helyen tudnak egyéni jelöltet indítani. Ezt a támogatást persze elvileg kampánycélokra kell költeni, de a gyakorlatban alig kérik számon az állami szervek, mire költötték el – így a kampánytámogatás lényegében tehát a pártfinanszírozás eszközévé válhat, ami egy olyan új, parlamenten kívüli, azaz állami támogatásban nem részesülő párt, mint például a Momentum számára csábító lehet. Hiszen ez a pénz megalapozhatja a párt jövőbeli működését.

Sokan átírnák a választási rendszert

A választási rendszer megváltoztatása minden ellenzéki pártnak a programjában szerepel (ez többek szerint is lehetne közös cél egy együttműködés során), korábban a Hír TV Online is összeszedte, melyik párt milyen rendszert szeretne. Az eddigi hírek alapján nem pártként, csak mozgalomként kampányol majd a választási rendszer átszabásáért a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom is. A héten tőlük is megkérdeztük, mi a véleményük az ellenzéki erők közötti esetleges taktikai együttműködésről, de ők egyelőre nem akartak nyilatkozni, mint írták, a mozgalom augusztus 20-án bont zászlót, ekkor mutatják be, hogyan érnék el a választási rendszer megváltoztatását.

Néhány kivételtől eltekintve az ellenzéki pártok jellemzően egymás ellen is elindítják jelöltjeiket. A kisszámú kivétel közé tartozik Kész Zoltán veszprémi győzelme (amely a Fidesz kétharmadába került), aki mögé az MSZP, a DK és a kisebb baloldali pártok is beálltak, igaz, a Jobbik és az LMP Kész ellen indított jelöltet. Márciusban viszont a DK és az MSZP közös zuglói jelöltje, Bitskey Bence ellen nem indult jobbikos jelölt – igaz, nem biztos, hogy a Jobbik Bitskey javára lépett vissza, inkább az állhatott a döntés mögött, hogy a párt nem túl népszerű a kerületben, ezért nem akartak belemenni egy biztos kudarccal járó küzdelembe.

Vágó: Minimum 24 körzetben kéne koordinálni az indulást

Technikai koalíciók kötésére egyelőre leginkább a civil szférából jöttek ötletek. Stratégiai szövetséget javasol Vágó Gábor és az általa indított Tettek Ideje nevű kezdeményezés. Ennek minimális célja az lenne, hogy a Fidesz ne tudjon újra kétharmadot szerezni, ideális esetben pedig az, hogy az ellenzéki jelöltek kerüljenek kétharmados többségbe. Utóbbi esetben a parlamentnek meg kellene változtatnia az aránytalan választási rendszert és más kétharmados törvényeket.

„Hiába bukna meg a Fidesz, mivel az elmúlt években olyan rendszert teremtettek, amiben egy új kormány kormányzásképtelen lenne” – mondta a Hír TV Online-nak Vágó Gábor, aki az ellenzéki pártoknak azt javasolja, hogy 24 egyéni körzetben csak egy képviselőt indítsanak a fideszes jelölt ellen. „24 olyan körzet volt, ahol azon múlik a Fidesz mandátuma, hogy az ellenzékiek szétszavaznak. Ezekben kellene megegyezni arról az ellenzéki pártoknak, hogy visszalépnek egymás javára.”

Választási mozgalmat indít, civil jelölteket keres Vágó Gábor

Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

Vágó szerint nem lenne elég, ha egy ilyen együttműködés csak a választási matekról szólna, hanem elvi együttműködésre is szükség van. „A közös ellenzéki képviselőknek egy közös programot is el kéne fogadniuk, és vállalniuk, hogy ezt képviselik a parlamentben. Ebbe az arányos választási rendszer visszaállítása mellett fontos lenne szociális intézkedéseket is belefoglalni, például a minimálbér adómentességét, mivel a jogállamiság témaköre önmagában nem mozgatja meg a választókat. Ezt a közös programot országos kampánnyal kéne hogy hirdessék a képviselők” – mondta.

A Tettek Ideje elsősorban nem pártos jelöltekben gondolkodik, hanem olyan független jelöltek indításában, aki mögé bármelyik párt szavazója be tud állni. „Már elindult a válogatás, van már pár jelöltünk, és elindult a kampánycsapat felállítása. A kampányt már a jelöltállítás előtt elkezdjük, hogy meggyőzzük az ellenzéki pártokat is” – mondta Vágó Gábor.

Polt Péter leváltásával a korrupció ellen

Egy szélesebb körű összefogásról írt Puzsér Róbert tavaly novemberben az MNO-n. Szerinte a NER-t egy „Gyurcsánytól Vonáig terjedő összefogással” lehetne leváltani. A Hír TV kérdésére ismét hangsúlyozta, hogy nem választási szövetségről beszél, hanem arról, hogy az ellenzék közös listával és összehangolt jelöltállítással szerezzen kétharmados többséget egy olyan ideiglenes Országgyűlésben, melynek fő célja, hogy az azt követő választások már igazságosabb feltételekkel folyhassanak.

„Az lenne az észszerű, ha a következő választáson a különböző pártok nem a saját jelöltjeiket, hanem mind pártlistán, mind egyéniben konszenzuális jelölteket indítanának. Az is jó megoldás, ha az együttműködő pártok a parlamenti arányoknak vagy az aktuális közvéleménykutatási adatoknak megfelelően osztanák ki egymás közt a listás és egyéni pozíciókat. Az a cél, hogy egy körzetben csak egy ellenzéki jelölt induljon” – mondta. „Ha ez sikerül, és a törvényhozásban feláll egy kétharmados ellenzéki többség, az új Országgyűlésnek két intézkedést kell végrehajtania: egyrészt Polt Péter legfőbb ügyészt kell leváltani, hogy az ügyészség az új legfőbb ügyész vezetésével elkezdhesse a mindent átszövő korrupció feltárását, továbbá új, arányos választási rendszert kell megalkotni. Úgy vélem, hogy ez a két programpont a teljes ellenzék számára vállalható.”

Átszavazna egy jobbikos az MSZP-re?

Puzsér szerint ehhez nem lenne elég, ha csak a bizonytalan körzetekben fogna össze az ellenzék. „A választásokon le kell tarolni a táblát, mert a nemzeti együttműködés rendszerét csak kétharmaddal lehet leváltani. Ezért van szükség közös listára is, mert így lehet kompenzációs szavazatokat szerezni, hiszen nyilvánvalóan lesznek a Fidesz által megnyert körzetek. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem közös kormányzásra vonatkozó együttműködés az ellenzéki pártok között, hanem kifejezetten a fair politikai küzdelem megteremtése érdekében szükséges, néhány hét alatt megvalósítható korrekció.”

Puzsér Róbert szerint nem valószínű, hogy átszavaznának az ellenzéki pártok szavazói, ha kedvenc pártjuk is indul

Puzsér hozzátette: a két fent említett intézkedést követően az Országgyűlésnek fel kell oszlatnia magát, hisz nem négyéves kormányzásra kapott felhatalmazást a választóktól, és már 2018-ra ki lehet írni az ezt követő választást – már az új, korrekt feltételekkel. Ezen a választáson aztán akár nyerhet is a Fidesz, az ugyanis már egy olyan Fidesz lesz, amely többé nem tud visszaélni az erőfölényével. „Úgy gondolom, hogy egy ilyen megoldás a Gulyás Márton által szervezett mozgalom számára is elfogadható volna, hiszen ők is új választási törvényben gondolkodnak. Polt Péterről őket nem hallottam még beszélni, de az ő elmozdítása szintén rendkívül fontos, hisz jelenleg ő a legfőbb gátja a korrupció elleni fellépésnek”.

Puzsér Róbert szerint nincs igaza Török Gábornak abban, hogy az ellenzéki szavazók maguktól is átszavaznak a körzetükben legerősebb ellenzéki pártra. „Nem érzem életszerűnek, hogy az MSZP-szavazók tömbben szavazzanak át a Jobbikra, és viszont. A kétfordulós rendszerben mindenki ahhoz szokott, hogy az első fordulóban a kedvencére szavaz, aztán majd a másodikban lehet a kisebbik rosszat választani. Csakhogy ma már nincs második forduló, úgyhogy ha mindenki a kedvencére szavaz, akkor a Fidesz győz – ez biztos. A jelenlegi választási rendszerben sajnos már egy harmincöt százalékos választási győzelem is kétharmados többséget jelenthet.”

„Pártkatonák” helyett civil jelöltek

Júliusban a Müszi nevű közösségi helyen mutatták be a Magyar Alternatíva nevű, siófoki székhelyű egyesület választásiszövetség-tervét. Az eseményen részt vett Komon Ákos, aki az „Élni akarunk mozgalom” Facebook-oldal üzemeltetője, valamint Juhász Zoltán vidékfejlesztő és blogger,  valamint a Kalózpárt és a Tudatos Társadalom egy-egy képviselője. Az egyesület elnöke, Kiss Béla elmondása szerint koncepciójukat más helyszíneken is bemutatják, legközelebb Pécsett.

Pártpolitikusok szerint szívsebben szavaznának az emberek független jelöltekre a Magyar Alternatíva Egyesület szerint

„Koncepciónk lényege a független népjelölt képviselők pozícióba helyezése” – fogalmazott Kiss Béla. „Egyre több támogatónktól, hozzászólónktól olvassuk, hogy hallani sem akarnak egy pártról sem, elegük van, hiszen 27 éve csak a cserebere megy, érdemi változás nélkül. Elsődleges cél a saját hatalom bebetonozása, ennek érdekében 4 évente ígéretdömping folyik, utána amnézia. Mivel a kormány- (rendszer-) váltás csak kétharmados többséggel vihető véghez, és a parlamenti ellenzék kevés hajlamot mutat arra, hogy az ország érdekében félretegye pártérdekeltségű viszályait, és közös erővel buktassa meg a rezsimet, szükség van egy alternatívára, már csak azért is, mert egyre növekszik a bizonytalanok a pártokban megingott hitűek száma.”

Pártként is elindulnának

A Magyar Alternatíva szerint országosan közös listával kellene elindulnia a pártoknak, míg egyéniben függetlenként (vagy egy választási párt jelöltjeként) induló, a civil szférából induló jelöltek állnának szemben a fideszes jelölttel. Példaként Bagi Csillát említette, aki májusban a baloldali pártok támogatásával indult Gyulán, a Jobbik pedig nem indított ellene jelöltet (viszont így is alul maradt a fideszes jelölttel szemben). Hozzátette, „ha a parlamenti pártok nem képesek az összefogásra a kétharmad érdekében akkor megpróbáljuk mi ezt valahogy összehozni (…) A francia példát látva, nem gondoljuk, hogy szélmalomharcot folytatunk, bízunk benne, hogy mi és a hasonlóan gondolkodók képesek lesznek a megélhetési politikusoknak (pártkatonáknak) egy – remélhetőleg minél nagyobb – tűt szúrni a fenekükbe.”

A Magyar Alternatíva egyébként Puzsérhoz hasonlóan szintén átmeneti parlament és kormány felállítását szeretné elérni. „Miután visszaállítjuk a jogállamiságot, törvényeket hozunk és eltörlünk, titkosításokat feloldunk, és nem utolsósorban a számonkéréseket elindítjuk, új szavazást írunk ki, ahol már a szövetség tagjai saját színiekben indulhatnak.”