Kihagyott szülői miatt is megjelenhet a gyámhatóság a jövőben

Így értelmezi az egyik jogvédő szervezet a gyermekvédelmi törvény szigorítását. A tervezet a gyermek súlyos veszélyeztetésének minősíti, ha a szülő nem hajlandó együttműködni a gyermekorvossal, a védőnővel vagy a bölcsődével, óvodával, iskolával. A törvénymódosítást egy másfél éves gyöngyösi kislány tragédiája váltotta ki. A gyermeket a szülők halálra éheztették, a kislány halálában a hatóságok mulasztása is közrejátszott.

„Ez, hogy nem együttműködő egy család, ez viszont nincs definiálva a jogszabályban, tehát nem lehet tudni, hogy mi az az ok, ami miatt meg lehet indítani egy gyermekvédelembe vételére, vagy akár a kiemelésére induló eljárást. Ez bármi lehet tehát, az, hogyha nem ér oda a szülő a szülői értekezletre, vagy nem kellően működik együtt a védőnővel, gyakorlatilag a legkisebb, leghétköznapibb okok is arra szolgálnak, hogy hatósági eljárás indulhasson az ilyen családok ellen” – mondta el Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza.

A Hír TV által megkérdezett gyermekjogi szakértő attól is tart, hogy egyes szülők a válópereken használhatják ki az új gyermekvédelmi törvény passzusait. Gyurkó Szilvia úgy látja, a vitában álló szülők érvként vethetik majd be azt is a gyermek elhelyezésénél, hogy házastársuk nem vitte el a gyereket például egy szűrővizsgálatra. A szakember hozzátette: a törvény szándéka ugyan jó, de az irány inkább aggályokat vet fel, mintsem hogy segítene a gyermekvédelem területén.

„Az, hogy önmagában az együttműködésnek az elmulasztása úgy jelenik meg, mint egy súlyos veszélyeztetési ok, ugye ezért beszélünk arról, hogy adott esetben ki lehet emelni egy gyereket egy családból akkor is, ha a szülő nem megy el a szülő osztályfőnöki értekezletre, vagy nem viszi el a gyereket szűrővizsgálatra. Tehát ez a fajta megközelítés azt a vélelmet sugalmazza, hogy mindenki, aki elmulasztja az együttműködést a gyerekvédelemmel, az bántalmazó szülő. Ugye ez megfordítja a bizonyítást, innentől kezdve nem a gyerekvédelemben kell, ha úgy tetszik, bizonyítékokat gyűjteni arra, hogy bántalmazó-e a szülő, hanem a szülőnek kell megvédenie magát, adott esetben attól, hogy ő nem bántalmazza a gyerekét” – véli a szakértő.