Keményen nekiment az amerikaiaknak Kövér László

SZA, KK, 2016. október 25., kedd 11:59, frissítve: kedd 14:48
A házelnök a parlament ünnepi ülésén az árulás szót ugyan nem használta az Egyesült Államokra, egyértelműen az amerikai vezetést tette felelőssé a forradalom bukásáért. A politikus ezúttal sem kímélte a megtorlásokat elrendelő és végrehajtó kommunistákat, hazaárulónak és gyilkosnak nevezte őket.

Az elnöki pulpitus két oldalán Magyarország történelmi zászlói sorakoztak, az emelvény előtt pedig a nemzeti lobogó állt a parlament ünnepi ülésén, amelyen az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára emlékeztek. Az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a magyar történelemben a szuverenitás mindig együtt járt a nemzeti felemelkedéssel. Kövér László szerint Magyarország az önrendelkezését nyerte vissza, amikor 1956. november 1-jén a forradalmi kormány kimondta az ország függetlenségét és semlegességét.

„Másnap, 1956. november 2-án az Egyesült Államok külügy-minisztériuma táviratban arról értesítette a szovjet pártfőtitkárt vendégül látó jugoszláv vezetőt, Titót, hogy »az Egyesült Államok kormánya nem tekint kedvező szándékkal olyan kormányokra a Szovjetunió határai mentén, amelyek barátságtalanok a Szovjetunió iránt«. Ezek után 1956. november 4-én a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra” – emelte ki a házelnök.

Kövér László emlékeztetett arra, hogy a megtorlások során kétszáz forradalmárt végeztettek ki Kádár Jánosék, és ezreket vetettek börtönbe koncepciós perekkel. „És egy több mint harminc esztendőre újra berendezkedő, hazaárulásban és emberölésben fogant, nemzetellenes és velejéig gonosz kommunista diktatúrát kapott büntetésként a magyar nép 1956-ért, amiért nem pusztult ki, ahogy kérték, amiért nem várta csendben a végét” – jelentette ki.

Kövér Lászlót a Bundestag, a német szövetségi államok törvényhozási képviseletének elnöke váltotta a pulpituson. A német politikus felidézte az 1953-as kelet-berlini munkásfelkelést, amelyet ugyanúgy a szovjetek fojtottak vérbe, mint az 1956-os magyar forradalmat. „Sokan feltették maguknak a kérdést, milyen ideológia az, amely az embereket feláldozza, ahol a hatalom fontosabb, mint az emberi élet” – fogalmazott Stanislaw Tillich.

A lengyel törvényhozás, a Szejm elnöke pedig arról beszélt, hogy a két nép történelmét a közös értékek forrasztották egybe: „Számunkra az egyenlőség, a szabadság, a testvériség nemcsak politikai jelszavak, hanem univerzális jellemzői a politikai életnek. Ebből kifolyólag a lengyelek és a magyarok a 19. században a szabadság és a demokrácia harcosaivá váltak, a mi és a ti szabadságotokért. Ugyanezt írták zászlajukra 1956-ban a forradalmárok, akik a gonosz birodalma ellen léptek fel, a Szovjetunió ellen” – mondta.

Az ünnepi ülésen részt vett Áder János köztársasági elnök, Schmitt Pál volt államfő, a korábbi miniszterelnökök közül pedig Medgyessy Péter és Boross Péter.

Az MSZP frakciója viszont nem volt jelen a parlament ünnepi ülésén, amely tényt a Fidesz frakcióvezetője jegyzőkönyvben rögzíttette. Bővebben >>>

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása