Kartellezés miatt nyomoz a rendőrség a CT-ügyben
2017. július 17., hétfő 10:41, frissítve: hétfő 13:30
Az elmúlt héten nagy port kavart az az eset, amikor az Országos Kardiológiai Intézetből szívműtét után, még nyitott mellkassal szállítottak át egy 12 éves kislányt a Heim Pál Gyermekkórházba, ugyanis a kardiológiai klinikán nincs komputertomográfia (azaz CT, a röntgen elvén működő diagnosztikai berendezés). A kislány nem sokkal később meghalt.
Az ügyben több közszereplő megszólalt, legtöbben a klinika és általában a magyar kórházak felszereltségét kritizálták, ezekre válaszul később megszólalt Balog Zoltán, az Emmit vezető miniszter is. Nyilatkozott a szívklinika főigazgatója is, szerinte a halálesetnek nem volt köze a CT hiányához, és a szállítás nem okozott szövődményt, és a gyorsabb CT-vizsgálat nem segített volna rajta.
| A Fidesz előtt egyik helyen sem volt CT? |
| Balog Zoltán a múlt héten azt is állította, hogy a Fidesz kormányzása előtt a Heim Pál kórházban sem volt CT. Ezt az állítást később egy orvos cáfolta, mint rámutatott, a gyermekklinikán a 2000-es évek eleje óta van CT. Ezt korábbi híradások is bizonyítják, 2015-ben például a kórház híroldala, a Gyógyhírek.hu számolt be az új CT-k beszerzéséről, megemlítve, hogy 2004-ben érkezett az első ilyen gépük. |
Múlt csütörtökön Hadházy Ákos, az LMP társelnöke hívta fel rá a figyelmet, hogy a két klinikát is érintette egy 2015-ös, CT-, MR- és röntgengépekről is szóló, 9 milliárd forint értékű közbeszerzés, amely miatt a Gazdasági Versenyhivatal kartellgyanú és túlárazás miatt indított vizsgálatot. A KEOP-5.6.0/E/15 sorszámú, EU-s pénzről szóló pályázat egyébként nem kapcsolódott szorosan az egészségügyhöz. Az EU elvileg energetikai fejlesztésekre különítette el ezt a forrást – a kórházi berendezések forgalmazói végül úgy pályáztak rá, hogy a kormány a kiírásban feltüntette, hogy a beszerzések célja a kórházak energiatakarékossága.
Hadházy: Kétszeres túlárazás is lehetett
A nyertes pályázatok értelmében a Heim Pál kórház új CT-ket, a kardiológiai intézet hagyományos röntgengépeket vehetett. Ezeket a beszállítók le is szállították, tehát a GVH-vizsgálat miatt nem lépett fel felszereléshiány, azt nem lehet összekötni a halálesettel. Azonban, állítja a versenyhivatal, bizonyítékok vannak arra, hogy a pályázaton részt vevő vállalkozások 2015-től egyeztetéseket folytattak és információkat osztottak meg egymással, befolyásolva közbeszerzési eljárások ajánlatait és eredményét. A vizsgálat a magyar egészségügy legnagyobb eszközbeszállítóit érinti, köztük a Siemens Healthcare Kft.-t, a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft.-t, a Philips Magyarországot.
Ezzel a beruházással egyébként a múlt héten Balog Zoltán és az Emmi is büszkélkedett, utalva arra, hogy a kórházi felszerelések ügyében nem jogos a kormányt kritizálni, hiszen a Fidesz kormányzása alatt jelentősen nőtt a CT-k száma a kórházakban. Ez ebben a formában igaz is, azonban az említett közbeszerzés során a versenyszabályok megsértése és bűncselekmény gyanúja is felmerült.
Amennyiben a kartellgyanú igaz, akkor ugyanebből a pénzből sokkal jobban is fel lehetett volna szerelni az érintett kórházakat. Hadházy Ákos a kérdésünkre elmondta, becslése szerint a közbeszerzést kétszeresen is túlárazhatták. „A szóban forgó közbeszerzés során több kisebb pályázatot írt ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, amelyeket csupa kisebb forgalmazó cég nyert el” – mondta a Hír TV.hu-nak Hadházy. „Ezek a cégek leosztották egymás között a piacot, egymás ellen soha ne indultak el. Sok kis forgalmú, kevéssé ismert üzletemberek tulajdonában álló cégekről beszélünk, ezért valószínű, hogy strómancégekről van szó.”
Elintézi a beruházást, ha ő hozhatja a beszállítót
Hadházy szerint a közbeszerzés hasonlóan folyhatott, mint más elcsalt pályázatok – ezek alapján gyanítható a jelentős túlárazás is, így akár a piaci ár duplájába is kerülhettek a megvásárolt felszerelések. „A pályázatok kiírásakor gyakran ott van a döntéshozók között az, aki a pályázatot írja, akár egy pályázatíró tulajdonosaként. A pályázatíró-döntéshozó feladata az, hogy haveri cégeket juttasson pozícióba, nekik juttasson uniós pénzeket és ebbe bevonjon közhasznú intézményeket, jelen esetben kórházakat. Ahelyett, hogy a pályázaton induló vállalkozók kérnének segítséget a pályázatírótól, ő keresi meg a leendő kuncsaftokat (önkormányzatokat, kórházakat) azzal, hogy elintéz nekik valamilyen beruházást, de csak akkor, ha ő hozhatja a beszállítót, vagyis a haveri céget” – mondta.
Ugyanezt a módszert emlegette egy kiszivárgott felvételen a szekszárdi polgármester, Ács Rezső is. A 2012-ben készült felvételen egy óvodaberuházás kapcsán arról beszélt, hogy az uniós pályázatokon természetes a túlárazás és a bennfentes cégek előnyhöz juttatása. „A pályázati rendszer ma így működik Magyarországon. Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent. És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Mert van egy kvótám, amit én eloszthatok, és ha nem, akkor megyek egy várossal odébb. Zárt ajtók mögött sajnos ez van” – hallható a felvételen. Az ügyben feljelentés született, amit a (Polt Péter volt fideszes képviselő által vezetett) ügyészség megszüntetett, úgy, hogy egyetlen tanút sem hallgattak meg..
A rendőrség is nyomoz
A Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatása szerint a CT-beszerzések ügyében még folyik a vizsgálat. A tavaly április óta folyó vizsgálatról egyelőre annyit tudni, hogy a GVH 21 cég ellen indított versenyfelügyeleti eljárást, mivel egymással (és feltehetően a döntéshozókkal) egyeztettek „ajánlatadói magatartások, így különösen a nyertes vállalkozások, valamint az ajánlati árak meghatározására”. A GVH az ügyben feljelentést is tett, a nyomozás eredményét egyelőre nem közölték velük.
