2024. 03. 19. Kedd József, Bánk napja
Jelenleg a TV-ben:

Napindító

Következik:

Napindító 09:35

Kádár mintájára cselekedne a kormány

2017. augusztus 15., kedd 17:53, frissítve: kedd 18:22

Feltámasztanák a K-vonalat, az államigazgatás zárt, vezetékes telefonhálózatát. A kormány minisztériumok, kormányhivatalok és az állami fenntartású kórházak között építene ki közvetlen, nem nyilvános összeköttetést, a hálózat szolgáltatója egy állami cég lenne. A kabinet azt ajánlja a tőle független bíróságoknak és a médiahatóságnak, hogy csatlakozzanak a rendszerhez. Hasonló hálózatot építettek ki a kommunisták Kádár János regnálása idején azzal a különbséggel, hogy akkor az állampárt központját is lehetett közvetlenül hívni a parlamentből vagy a minisztériumokból. Ilyen törekvése egyelőre nincs a kormánynak.

Vastag betonfal, félhomály és telefonkábel – az 1960-as évek végén épült hírközlési központ a parlament egyik udvarán. Egyes berendezései 2003-ig működtek. A magyar elvtársak a központ segítségével közvetlenül hívhatták a parlamentből az MSZMP székházát, a titkos vidéki bunkereket, és ha kellett, a szovjet elvtársakat is a varsói szövetségben. Az interneten megtalálható kisfilmet néhány éve készítették, a Kossuth tér helyreállítása idején. A címe: K-vonal a tisztelt Házban.

„Ezt egy zárt és védett rendszerben elvileg és gyakorlatilag lehallgatás- és beavatkozásbiztos zárt rendszerben biztosította a kommunikációt, tehát a hírközpont egyrészt a hazai vezetési pontok, másrészt pedig a külföldi, szövetséges országok, az említett VSZ-tagországok hasonló kormányszervei és vezetési pontjai között” – mondta el Germuska Pár, a Hadtörténeti Intézet kutatója.

Hasonló telefonhálózatot építene ki az Orbán-kormány a magyar államigazgatásban a mai kor színvonalán. Minisztériumok, kormányhivatalok, rendőrkapitányságok és állami kórházak között épülhet ki közvetlen összeköttetés. A vezetékes telefonhálózatot egy állami cég, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. üzemeltetné. A szolgáltatásmenedzsmentért felelős igazgató meglepődött a Hír TV hívásán, pedig a mobilszámát egy nyilvános állami adatbázisban találtuk meg.

„A NISZ-nek van egy hivatalos honlapja, van egy hivatalos címe, oda kéne egy ilyen típusú kérést megküldeni, és utána nyilván a szervezetünkön belül, aki ki lesz jelölve a kompetens személy… Én személy szerint ebben nem vagyok kompetens” – mondta Benei János Zsolt.

A Hír TV által megkérdezett szakértő szerint a kormányzati szándék nem ördögtől való.

Ez a fejlesztés már megérett, hogy létrehozzák, mert így garantálható, hogy ezek a szervek biztonságosan tudjanak egymással kommunikálni, hatékonyan, és ne függjenek más külső szolgáltatónak a rendszereitől. Tehát én nem gondolom, hogy ez politikailag bármilyen problémát jelentene, vagy a kádári rendszer megfigyeléseit idézné” – véli Hubert Csaba információbiztonsági szakértő.

Hasonlóan érvelt a kisebbik kormánypárt, a KDNP szóvivője.

„Kormányzati hatáskör, kormányzatot kell megkérdezni, én azt gondolom, hogy ha ennek a javaslatnak az a célja, hogy nemzetbiztonsági szempontból egy biztonságosabb hálózatot építsen ki a kormányzat, akkor ez ebből a szempontból támogatható, illetve végső soron ez az állami hatóságoknak az együttműködését segíti, amely végső soron ahhoz járul hozzá, hogy jobbak legyenek az állami szolgáltatások, akkor azt gondolom, hogy ez támogatható javaslat” – mondta Hollik István.

Az ellenzéki pártok támadják a tervet. A Jobbik a parlament nemzetbiztonsági bizottságában vár választ a zárt telefonhálózat kiépítésének miértjére.

„Azt gondolom, hogy itt a bolsevik rendszer, amit Orbán Viktor szisztematikusan 2010 óta építi ki, egy újabb nagyon komoly fokmérőjéhez ért. Meglátjuk, hogy mi lesz belőle, én nagyon kíváncsi vagyok a következő nemzetbiztonsági bizottsági ülésre, ahol én ezt konkrétan kérni fogom napirendre, hogy tételesen, értelmében, elemeiben és szándékában számoljanak be erről az érintett minisztériumok” – reagált Mirkóczki Ádám.

A baloldal is diktatúrát emleget.

„Magyarországon újra életre kelnek a piros telefonok, amelyek átfestve most már narancssárga telefonok lesznek” – hangoztatta a DK-s Varju László.

A kormány azt javasolja a tőle független bíróságoknak és a médiahatóságnak, hogy csatlakozzanak a zárt telefonhálózathoz.

„Mi történik itt? Puccsot akarnak, vagy államcsínt végrehajtani? Hogy van az, hogy az Országos Bírói Hivatal közvetlen kapcsolatban lesz az erőszakszervezetekkel, rendőrséggel, ügyészséggel, szolgálatokkal, az agitációs és propagandaosztállyal és a csúcs állami szervekkel? Ez maga egy csíny, egy puccsnak az előkészülete. Legalábbis az eddigi szakirodalom szerint, nagyon várjuk a magyarázatot” – nyilatkozta Nyakó István, a szocialisták képviselője.

Az államigazgatási szerveknek 2018 nyarára le kell cserélniük vezetékes telefonszolgáltatójukat a Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-re. A következő lépés a zárt, kormányzati mobilhálózat kiépítése lehet, ami a Magyar Telekomnak fájhat majd. Jelenleg a német cég a kormány mobilszolgáltatója, a szerződés öt milliárd forintról szól, és évekig érvényes még. A Telekom a Hír TV-nek annyit írt, hogy nem kommentálja a kormány döntését.

A K-vonal feltámasztásának okáról a Hír TV hiába kérdezte a terület szabályozásáért felelős infokommunikációs államtitkárt.

Kara Ákos az augusztus 20-i állami ünnepségsorozat biztonsági intézkedéseiről tartott sajtótájékoztatót a rendőrség és a mentőszolgálat illetékeseivel. A választ akkor arra hivatkozva utasította el, hogy a kérdés nem kapcsolódik a témához. A sajtótájékoztató után is hárított. Akkor időt kért, és későbbre ígért választ.

– Megengedi államtitkár úr, hogy utána készítsünk önnel erről egy interjút?

– Ez a sajtótájékoztató hadd vonatkozzon az augusztus 20-i...

– De utána egy interjút hadd kérjek ezzel kapcsolatban.

– Később rendelkezésükre állok majd. Nem tudok most több információt adni magának...

– De ön a területért felelős államtitkár.

– Nem tudok több információt adni, most az augusztus 20-ai ünnepség operatív törzsével kapcsolatos információkat osztottam meg.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!