Juhász perel, mert nem mehetett a Kossuth térre

2007-ben, még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején Orbán Viktor vezetésével a Fidesz képviselői fél óra alatt lebontották a Kossuth téren felállított kordont. Nemcsak azt találták alkotmánysértőnek, de azt is kifogásolták többször 2008–2009-ben, hogy a nemzeti ünnepeken magáncégek végzik az állami rendezvények biztosítását.

Az idei október 23-i állami ünnepkor újra kordonokon keresztül lehetett bejutni az állami ünnepségre. Hiába próbált bejutni az Együtt alelnöke az adófizetők pénzéből állt Kossuth téri állami megemlékezésre. A magán őrző-védő cég emberei őt nem engedték be. „Úgy gondolom, hogy nyugalommal fogadtam, szemben Orbán Viktorral, aki nemrég még kordont bontott, amikor nem engedték a Parlament közelébe. Ugyanakkor természetesen jogtalannak tartom, jogtalannak tartják ügyvédek is, ezért beperlem a Miniszterelnökséget, amiért nem mehettem be egy állami rendezvényre. Tudni kell, hogy közpénzből tartottak egy megemlékezést ’56 kapcsán, amelyre minden magyar állampolgárnak joga van bemenni, így nekem is” – jelentette ki az Együtt politikusa.

A Fidesz frakcióvezetője azzal magyarázza a kordonokat és a magánbiztonsági céget, hogy a rendezvény kiemelt biztonsági kockázatú volt, hiszen a lengyel elnök is részt vett rajta. Ő arról nem tud, hogy lista lett volna arról, ki mehet be a térre. „Biztosan nem sért alkotmányos alapjogot, mi egy üres teret körbevevő kordont bontottunk el, hogyha emlékszik rá. Tehát az a kordon nem egy tömegrendezvénynek a biztonságát szolgálta. Vagy azt, hogy segítsen az embereknek tájékozódni. Egy debreceni virágkarnevál rendezése kapcsán nagyságrenddel több kordont használunk, mint itt volt a Kossuth téren” – emelte ki Kósa Lajos.

Jogvédők szerint azonban sérült a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joguk azoknak, akiket a biztonságiak nem engedtek be a Kossuth térre. A  Társaság a Szabadságjogokért szakértője azt mondja: a rendőrségnek biztosítania kellett volna akár Juhász Péter részvételét is az ünnepségen. „A rendőrségnek alkotmányos kötelessége, hogy a közrendet és a közbiztonságot védje, az állampolgári jogok gyakorlását biztosítsa. Ezt az alkotmányos kötelességét nem teszi zárójelbe az a tény, hogy egy állami rendezvényt magáncégek biztosítanak. Ettől függetlenül is fennáll az államnak a kötelessége, és egészen látványosan fennáll ez a kötelesség akkor, amikor a magáncég nem tudja teljes mértékben megoldani a biztonsági feladatokat” – emelte ki a TASZ gyülekezési jogi programvezetője.

Hegyi Szabolcs azt mondja,  az állam nem diszkriminálhat a vélemények alapján. A Gyurcsány-kormány idején egyébként az akkor hivatalban lévő ombudsman jelentése is kifogásolta és alkotmányosan aggályosnak találta, hogy egyes állami rendezvények biztosítását az állam a rendőrség helyett magánvállalkozásokra bízta.

Rendőrségi eljárásért kiált a Párbeszéd

Hivatalból kellene eljárást indítania a rendőrségnek az állami '56-os rendezvényen történt erőszakos esetek miatt, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint. Barabás Richárd azt mondta: a kialakult helyzetért a miniszterelnök által kiépített propagandagépezet a felelős, mert abban az álvalóságban nem létezik ellenvélemény.
„A Párbeszéd éppen ezért elítéli az erőszak valamennyi formáját, azt gondoljuk, hogy ez helytelen, viszont azt is gondoljuk, hogy egyébként a felvételek alapján pontosan beazonosíthatóak az elkövetők, ilyen helyzetben nem is kell a kár szenvedettnek feljelentést tennie, hanem a rendőrségnek hivatalból meg kell indítani az eljárást. Nagyon kíváncsian várjuk, hogy a rendőrség és a Belügyminisztérium mikor teszi meg ezeket a szükséges lépéseket” – nyilatkozta.