Juhász: Orbán és Putyin viszonya olyan, mint a nyelv és a hátsó fél

„Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonulásának haladéktalan megkezdéséről” – részlet Orbán Viktor egyik legismertebb felszólalásából, 1989-ben.

Tíz évvel később, a Fidesz elnökeként Berlinben köszönte meg Németországnak a segítséget, amellyel a térség megszabadult a kommunizmustól, illetve azt a szolidaritást, amely elősegítette a közép-európai országok európai uniós csatlakozását.

„Köszönet Németország gyors egyesítése iránti erős elkötelezettségért, amely visszafordíthatatlanná tette a felszabadulás folyamatát a Szovjetunió uralma alól, és amely a végső oka volt annak, hogy a szovjet hadsereg elhagyta Közép-Európát, vagyis Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és más államokat” – mondta Orbán Viktor.

Újabb nyolc évvel később miniszterelnökként a Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján Orbán Viktor mondanivalójának vezérfonala már arra épült, hogy a kommunista bűnökért Nyugat-Európát terheli a felelősség.

„A zsarnokságokhoz vezető gondolatok a 20. században nyugati agyakból pattantak ki. A kommunizmus, akárcsak a nemzeti szocializmus a Nyugat szellemi termékeként látta meg a napvilágot. Nem Moszkvában, nem Kambodzsában és nem is Havannában találtak ki, hanem tőlünk nyugatra, Európából burjánzott szét a fél világra” – jelentette ki a miniszterelnök.

„Marxot sokan olvasták, de nem lett mindenki tömeggyilkos” – jelentette ki Ungváry Krisztián a Hír TV-nek.

„Az a kínos, ha megnézzük a kormányzati üzeneteket, amelyek megfogalmazódnak, akkor általában az derül ki, hogy a Nyugat bűnös és rossz dolog, ezzel szemben pedig Putyin Oroszországa egy rendkívül vonzó hely, és tulajdonképpen ennek a kijelentésnek az értelme itt nyerő kell, és a logikus folytatás az lenne, ha Magyarország kilépne az Európai Unióból s kérne valami szorosabb szövetséget Oroszországgal” – véli a történész Ungváry Krisztián.

A miniszterelnök Nyugat-ellenes retorikája az ellenzék szerint is arra utal, hogy Orbán Viktor orosz–magyar barátságban gondolkozik.

„Orbán Viktor Putyin kottájából játszik, és most próbáltam tompítani azt az elhelyezkedést, ami egy nyelv és egy hátsó fél között fennáll egyébként ilyen viszonylatban. Természetesen egyértelmű, hogy Magyarország érdekeivel szemben politizál Orbán Viktor, megpróbálja kijátszani az országot az orosz érdekkörnek, ennek folyománya, hogy ilyeneket bír mondani, amit normális ember nem gondolhat komolyan Magyarországon” – fogalmazott az Együtt elnöke, Juhász Péter.

A Fidesznek az antikommunizmus is csak egy politikai termék? – ezt a kérdést már a parlamentben tette fel a Jobbik a miniszterelnöknek.

„A történelemhamisítást és a Vörös Hadsereg dicsőítését, béke angyalaként való bemutatását, azt nem tudjuk elfogadni, még akkor sem, hogyha a szocialisták kezdeményeznék, hát még mint egy nemzeti párttól vagy magát nemzetinek és antikommunistának beállító párttól, már megint milyen megfelelési kényszer és szolgalelkűség ez, miniszter úr, amit Önöktől láthatunk?” – mondta Gyöngyösi Márton.

Orbán Viktor helyett Lázár János kancelláriaminiszter válaszolt, aki azt hangsúlyozta, a kormány pragmatikus politikát folytat.

„Magyarország legolcsóbban gázt Oroszországból tud vásárolni, ez egy realitás. Négymillió háztartás pedig gázzal fűt. Természetesen kell azon dolgoznunk, hogy függetlenek legyünk ettől az energiaforrástól, de ez a realitás, ettől mi még nem leszünk kommunistabarátok, ahogy az orosz föderáció sem azonosítja mindenben magát az 1990 előtti időszakkal” – közölte Lázár János.

Gyöngyösi Márton viszonválaszában arra emlékeztetett, a Fidesz 12 évnyi kormányzása alatt semmit sem tett azért, hogy az ügynöklisták nyilvánosságra kerüljenek.