Jókai Anna utolsó nagy ajándéka

„Inspirált az Istent fel nem ismerő, matériába rögzült, egymást gyötrő emberek világa. Működött a hiány dramaturgiája. Élveztem az írást. Olyan euforikusan, ahogy a való életet sohasem” – így emlékszik pályája kezdetére utolsó könyvében Jókai Anna. Az írónő már nem élhette meg az Átvilágítás megjelenését. A kötet néhány nappal június eleji halála után került a boltokba. Az Átvilágítás egy régóta tervezett önéletírás, számadás.

„Nem csak a saját élettel való elszámolás. Ennek a tétje annak a korszaknak, annak a végtelen kataklizmát felhalmozó, egymás után sorakoztató korszaknak az átvilágítása is, […] azzal a céllal, hogy bemutassa, hogy mit ért az élet, és mire volt képes az egyes ember” – mondta Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának vezetője.

Az MMA elnöke példaértékűnek és teljesnek nevezte Jókai Anna munkásságát, utolsó könyvét pedig felbecsülhetetlen irodalmi értéknek tartja. „Ez a könyv, nem is tudjuk még, érzésem szerint nem tudjuk, hogy micsoda jelentőséggel fog a magyar irodalomtörténetbe besétálni, berepülni” – fogalmazott Fekete György.

Meg kellett írnia, hogyan lett Jókai Annává, az a gondolat vezette, mit adhat még olvasóinak – mondta az Átvilágításról az emberi erőforrások minisztere. „Egyszerre volt szószólója a magyarok közösségének és élő lelkiismerete. Úgy szembesített magunkkal, hogy önmagával szembesült, és valóban, erről szól az utolsó nagy ajándéka, amit nekünk adott. Az utolsó nagy ajándék ez a könyv” – emelte ki Balog Zoltán.

A tárcavezető szerint Jókai Anna életműve időtlen, bár munkásságát bizonyos irodalmi szekértáborok megpróbálják majd száműzni a magyar irodalomtörténetből.