A francia külügyminiszter után az unió költségvetési biztosa is úgy nyilatkozott, hogy Magyarország és Lengyelország támogatását csökkenteni kell, amiért szerintük a közép-kelet európai országok egyes ügyekben sértik az uniós alapelveket. Szakértők szerint biztosan csökkenni fog a térségbe áramló uniós forrás, de ennek gazdasági, és nem politikai okai vannak.
Közösen tartott sajtótájékoztatót még januárban Budapesten az akkor frissen beiktatott Mateusz Morawieczki lengyel, és Orbán Viktor magyar kormányfő. A két politikus már akkor egyértelművé tette, hogy mindkét ország elutasítja a menekültügyi kvótát, azóta pedig több ügyben is szembekerültek az európai Unóival.
Vélhetően éppen ezen ügyek miatt mondta azt augusztus végén a francia külügyminiszter, hogy a következő uniós pénzügyi ciklusban nem hajlandóak azon országokat finanszírozni, melyek semmibe veszik az uniós alapelveket. Jean-Yves Le Drian két ilyen országot említett név szerint: Magyarországot és Lengyelországot.
Nem csak a francia külügyminiszter, hanem az Eu költségvetési biztosa is ostorozta a v4-ek két országát. Günter Öttinger sajtóbeszámolók szerint úgy fogalmazott: Lengyelország és Magyarország belülről gyengíti az uniót, sőt, akár le is rombolnák azt. Nyilvánvalóan a költségvetési forrásokkal való zsarolás az valami rossz beidegződés a nagyobb méretű nyugati országok részéről.
Az alapjogokért központ kutatási igazgatója szerint minden kritika alapja az eltérő bevándorlás politika.
„Olyan nem fordulhat elő egy költségvetési tárgyalás során, hogy csak azért mert valaki régebb óta, vagy nagyobb erővel vesz részt az európai uniónak a munkájában, ezért Ő megmondhatná, hogy egy teljes jogú tagnak a költségvetési forrásoknak való hozzáférése az milyen mértékben valósulhat meg vagy nem. Ez pusztán azért hangzott el a bevándorláspárti francia kormánytag részéről, mert Magyarország és a visegrádi négyek együttvéve nem bevándorláspárti, hanem szigorú bevándorlás politikát követelő álláspontot képviselnek az európai uniós vitákban” – nyilatkozta Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.
Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint a keleti tagországok már felkészültek rá, hogy 20-25%-kal kevesebb uniós forrás érkezhet a következő költségvetési ciklusban.
„Ez nem elsősorban politikai ok, hanem egy olyan gazdasági átrendeződés, amely a déli országok fontosságát hangsúlyozza. Azt is figyelembe kell venni, hogy kampányidőszak van, rengeteg ilyen típusú megjegyzés az európai uniós választási kampánynak szól részben vagy egészben. Harmadrészt van egy olyan indok is, hogy a nyugati tagállamok egy részében a jogbiztonság és a stratégiai, geopolitikai stabilitást egy kalap alá véve aggódnak azért, hogy lehetséges-e hogy ezek az országok esetleg geopolitikai stabilitást veszélyeztessenek mondjuk harmadik szereplők befolyása által” - állítja a szakértő.
Magyarország nettó kedvezményezettként több pénzt kap az Uniótól, mint amennyit befizet. 2017-ig ez a pozitív egyenleg elérte a 11 ezer milliárd forintot, vagyis ennyivel több pénzt kapott Magyarország az uniós költségvetésből, mint amennyit befizetett. Ez az idei teljes magyar költségvetés 65%-a.