Javulást ígérnek, a szakma nem hisz benne
2017. augusztus 24., csütörtök 18:47
A tanévkezdésre készülnek egy iskolában, egy hét maradt a csengőszóig. Az oktatási államtitkár úgy számol, több pénz jut az intézményekre és a bennük folyó munkára. A közoktatási rendszer az ideinél 97 milliárd forinttal kap többet jövőre. Palkovics László szerint a tanárok is jól járnak. Bérük szeptembertől esedékes 3,5 százalékos emelését később újabb követheti.
„Azt senki nem mondta, hogy a pedagógusok bére az aztán mostantól kezdve ugyanennyi lesz. A pedagógusok részei a magyar társadalomnak, nagyon fontos részei, ezért tette a kormány, amit tett. Nyilván jövőre fogunk foglalkozni ezzel is újra” – nyilatkozta Palkovics László.
A szakszervezeti vezetők többször hangoztatták már, miért kifogásolható az elmúlt években végbement pedagógusbér-emelés. Mendrey László most is azt mondja: kár volt megszüntetni a tanári fizetések minimálbérhez kötését, hiszen életpályamodell ellenére jövőre már egy érettségizett szakmunkás is többet fog keresni, mint egy pályakezdő pedagógus. A PDSZ elnöke kifejtette: a most újjáalakuló köznevelési kerekasztal munkájában továbbra sem vesznek részt, a szakmai fórum ugyanis csak egy tanácsadó.
„Egyébként a meghívott, kijelölt szereplőknek a jelentős többsége valamilyen módon köthető a kormányhoz, de hát ezzel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy meg tudjuk akár őket győzni egy értelmes vita folyamán, de ennek csak akkor van értelme – még egyszer mondom –, hogyha a kerekasztal véleményét nem lehet átlépni, mint ahogy eddig ezt megtették bármikor” – mondta Mendrey.
A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal új formában szeptember–október fordulóján ülésezik először. Elsősorban a formálódó Nemzeti alaptantervvel foglalkoznak majd. Az új NAT egy már létező tervezete a Pedagógusok Szakszervezetéhez is eljutott.
Szakértőjük azt mondja: egyelőre nem olvasható ki belőle, hogy mitől lesz jobb a gyerekek szövegértési vagy matematikai teljesítménye, miközben számos olyan kérdéssel foglalkozik a dokumentum, aminek semmi köze a tartalmi szabályozáshoz.
„Ameddig az iskolák kötelező kerettantervet alkalmaznak, addig nem áll módjukban egyéni tanulási útvonalat kidolgozni. Egyéni tanulási útvonalhoz tanszabadságra van szükség, vagyis arra, hogy az iskolák meghatározhassák azt, hogy milyen fejlődési célhoz milyen tananyagot rendelnek hozzá. Ez a Nemzeti alaptanterv nem arról szól, hanem arról, hogy új kötelező kerettanterveket kell készíteni” – véli Szüdi János.
Jövő hét pénteken nagyjából 1 millió 200 ezer 6 és 18 év közötti tanulónak csöngetnek be országszerte. Palkovics László szakállamtitkár a héten kifejtette: vitathatatlan, hogy az oktatási rendszer jó irányba halad.
