2024. 03. 28. Csütörtök Gedeon, Johanna napja
Jelenleg a TV-ben:

Híradó

Következik:

Háború Ukrajnában 13:00

Lista, finomhangolás, eltörölt propaganda – ilyen választási rendszert szeretnének a pártok

2017. június 12., hétfő 16:30, frissítve: hétfő 19:08

Az MSZP tisztán listás rendszert szeretne, a Jobbik finomhangolna, az LMP a kormánypropaganda ellen hozna törvényt, a Momentum arányosítaná a választókerületeket. A külföldön dolgozó magyarok levélszavazását mindenki támogatja. Megkérdeztük az ellenzéki pártokat, milyen választási törvényt tartanának igazságosnak.

Októberig szeretné elérni a választási törvény reformját egy frissen alakult, Gulyás Márton nevével fémjelzett mozgalom. A kezdeményezés a múlt héten egy videóval robbant be, ahol jobb- és baloldali közszereplők érveltek amellett, hogy a mostani választási rendszer változtatásra szorul (köztük Zagyva György Gyula, akinek a szereplése állítólagos fenyegetőzéssel és nyomozással végződött).

A legfőbb kritika az első Orbán-kormány idején, a kétharmados Fidesz-frakció támogatásával megszavazott választási rendszerrel szemben az, hogy a parlamenti mandátumok száma nem tükrözi a pártok valós támogatottságát. 2014-ben például nagyjából az emberek 45 százaléka szavazott a Fideszre, ennek ellenére az Országgyűlésben a mandátumok kétharmadát szerezték meg. Ennek fő oka, hogy a 199 fős parlamentben igen nagy az egyéni képviselők súlya, akiket ráadásul egy fordulóval választanak csak meg. Ha tehát egy egyéni választókerületben a kormánypárti jelölt 40 százalékot kap, míg két ellenzéki jelölt 35-25 százalékot, akkor az a választókerület a parlamentben 100 százalékig kormánypárti kerületként jelenik meg – a második és harmadik jelöltre adott szavazatok egyszerűen elvesznek.

Az ellenzéki politikusoktól a napokban azt kérdeztük, csatlakoznának-e a Gulyás-féle választási mozgalomhoz, és azt, hogyan változtatnának a választási rendszeren. A legnépszerűbb megoldás a 2010 előtti rendszer visszaállítása lenne, ami egyben egy nagyobb parlamentet is jelentene. Felmerült még emellett a megyei listás rendszer, a külhoni magyarok levélben szavazása és a kormánypropaganda korlátozása is.

 

MSZP: Arányos vagy kétfordulós választást

A választási rendszerrel az MSZP foglalkozott a legalaposabban, tavaly számításokat is végeztek, hogy az általuk javasolt rendszer milyen eredményeket hozna. Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke kérdésünkre úgy válaszolt, „az Orbán-rezsimet, Botka László vezetésével, a jelenlegi választási rendszerben kell leváltani. Csak így lesz arra lehetőség, hogy igazságos választási rendszer, igazságos adórendszer, igazságos nyugdíjrendszer, és még hosszan sorolhatnánk, váltsa fel a jelenlegit.” A választási reformra viszont nem látnak ebben a ciklusban sok esélyt. „Nincsenek illúzióink, és nem is táplálunk senkiben hamis reményeket azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz egy igazságos választási rendszert megszavazna” – mondta.

Nyakó jelezte, hogy az MSZP elsősorban lehetővé tenné a külhoni magyarok levélben szavazását, emellett pedig megfogalmazott két javaslatot is a választási rendszer teljes átalakítására. Az egyik ezek közül egy kétfordulós, vegyes (egyéni és listás) választási rendszer lenne, arányosító kompenzációs mechanizmus, a jelenlegitől magasabb mandátumszámmal. Ez lényegében a 2010 előtti választási rendszer visszaállítását jelentené. Ebben a kormánypárt súlyát két dolog csökkentené. Egyik a kompenzációs lista (amelynek lényege, hogy a második-harmadik helyen végzett egyéni képviselőkre adott szavazatok nem vesznének el teljesen, hanem arányosan hozzáadnák a pártlistákhoz) és a második forduló.

Átszavaznának az MSZP-re a jobbikosok?

A másik a második forduló. Az MSZP szerint az ellenzéki jelöltek több egyéni mandátumot vinnének el, ha a második fordulóban már csak egy kormánypárti és egy ellenzéki jelöltre lehetne szavazni. A felmérések alapján ez azonban kétséges, hogy az MSZP-nek kedvezne ez a rendszer. A Jobbik szavazói közül a legtöbben nem szavaznának más pártra, 10 százaléknyian viszont azt mondták, hogy jobbikos jelölt híján a Fideszre szavaznának át, míg az MSZP-re csak 3 százalék. Ha hihetünk a közvélemény-kutatásoknak, a második fordulóban, Fidesz–MSZP-párharcokban a Jobbik kiesése inkább a Fideszt erősítené.

Az MSZP emellett elfogadna egy egyfordulós, tisztán listás választási rendszert is: 199 képviselőből 196 megyei listáról, 3 a határon túli magyarok képviseletében kerülne be. Ha a tisztán listás választáson a mandátumok száma az országos pártpreferenciáknak, az igen megkötné a kormánypárt kezét. A Fidesz még a kormányközeli Nézőpont mérése szerint is 50 százalék alatt áll a pártválasztók között, azaz egy teljesen arányos választási rendszerben nem lenne parlamenti többsége. (Ennek egyébként, úgy tűnik, elég sok választó örülne.) A teljes népesség körében mért adatokba persze nagy súllyal esik Budapest, ahol rendkívül alacsony a kormány támogatottsága. A megyei listás rendszer a fővárosi szavazatok súlyát csökkentené, ami a Fidesznek kedvezne, vagyis a megyei listák segítségével mégis meglehet a többségük, a kétharmad viszont szinte kizárt.

Megyei listákat vezetne be a Jobbik

Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője azt mondta, egyetértenek azzal, hogy arányosabb választási rendszer kell. „Ezért az ügy fontosságára való tekintettel hajlandóak vagyunk mindenkivel átlátható módon tárgyalni, ám az intézményes politikai együttműködés, beleértve a bojkottot is, kizárt. Ha a 2018-as választásokat megelőzően az Országgyűlés elé kerül a választási rendszer módosításáról szóló törvényjavaslat, azt természetesen meg fogjuk vizsgálni, és e vizsgálat alapján fogjuk kialakítani az álláspontunkat”.

Elmondása szerint a Jobbik a német rendszer magyarországi meghonosítását tartja kívánatosnak, amit megszemélyesített arányos képviseletnek neveznek. Szerintük ez a rendszer úgy eredményez arányos képviseletet, hogy egyéni választókerületi és listás szavazata is van a választóknak. „Emellett felszámolnánk a kamupártokat, lehetővé tennénk a külföldön dolgozó magyaroknak is a levélben szavazást, hogy valóban össznemzeti legyen az Országgyűlés” – tette hozzá.

A német választási rendszer tulajdonképpen nem sokban különbözik a jelenlegi magyartól. Mindkettő egy vegyes rendszer, ahol nagyobb súllyal esnek latba az egyéni képviselői mandátumok (a Bundestag 622 képviselőjéből 328 egyéni választókerületből, míg a többi tartományi listákról kerül be; az Országgyűlés 199 képviselőjéből 106-ot választanak egyéni választókerületekben, 93-at országos listán). A legfőbb különbség a decentralizáció, Németországban országos helyett tartományi listákra lehet szavazni. Kérdéses, hogy Magyarországon a német rendszer bevezetése mennyire csökkentené a kormánypárt túlhatalmát: a Fidesz eddig elsősorban az egyéni képviselők súlyából profitált, hiszen az egyéniben a második vagy rosszabb helyen végző jelöltekre adott szavazatok a listára adottakkal szemben elvesznek.

Ha megyei listákra lehetne szavazni, az a Fideszt jelenleg kevéssé gyengítené. A megyékre osztott országos lista inkább az ellenzéki mandátumokat rajzolhatná át, ebben a tekintetben a Jobbiknak kedvezne: bár a teljes népesség körében a baloldali pártok több listás szavazatot kaptak (jelentős részben a budapesti szavazatok miatt), a Jobbik több választókerületben lett második vagy első. Azaz ha helyi listákból állna össze a parlament, akkor a Jobbik több mandátumot kaphat a baloldalnál; a kormányváltást azonban nem hozná közelebb ez a megoldás.

Kormánypropaganda-ellenes törvényt akar az LMP

„Az LMP elsők között vetette fel, hogy a választási rendszer ezer sebből vérzik” – mondta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. Mint mondta, a korrupcióinfókon többször elhangzott, hogy igazságtalan, hogy például a külföldön dolgozó magyarok nem szavazhatnak levélben. Hadházy szerint már most ki lehet mondani, hogy a 2018-as választás egy elcsalt választás lesz. „Nem tisztességes olyan választás, ahol több százezer választó ki van zárva, és ahol a kormánypártok állami milliárdokból hirdethetik, hogy működnek a kormány reformjai, míg az ellenzéknek jóval kevesebb forrása van kampányra” – mondta.

A választójogi reformmal kapcsolatban Hadházy elmondta, azzal nem ért egyet, hogy ebben a választási rendszerben ne lehetne kormányváltás, de az igaz, hogy sokkal nehezebb lesz. Ugyanakkor „minden szimpátiájuk a Gulyás Márton-féle mozgalomé. A felvetésük jogos, és nem is lehetetlen még a ciklus végéig megváltoztatni a választási rendszert. Ehhez minden pártnak támogatnia kéne ezt a célt.”

„Az LMP tehát nyitott rá, hogy részt vegyen annak megmozdulásaiban. A párt egyébként a levélszavazás engedélyezése mellett elfogadná, ha a 2010 előtti választási rendszert hoznák vissza. Emellett törvényt hoznának a kormánypropaganda ellen, ami egyenlőtlenné teszi az esélyeket. Olyan törvényt kéne hozni, ami szerint a kormány nem propagálhatja saját magát állami hirdetésekben. Közpénzből csak olyan hirdetést lehessen feladni, amelynek gyakorlati haszna van, például felszólít a választásokon való részvételre vagy más állampolgári jog gyakorlására” – mondta Hadházy.

Momentum: Előbb kétharmad kell

A Momentum Mozgalom szintén úgy véli, hogy a választási rendszert csak azután lehet megváltoztatni, ha már a mostani rendszerben sikerül megverni a Fideszt, már csak azért is, mert egy új kormánypártnak vagy koalíciónak ebben a rendszerben lenne meg hozzá elegendő mandátuma. „A mostani választási rendszer kétélű fegyver: most a Fideszt erősíti, de egy dinamikusan fejlődő politikai erő vagy politikai szövetség bedöntheti a rendszert, kétharmadot szerezhet és konszolidálhatja a magyarországi állapotokat” – írták. Az arányos rendszer azonnali (például a 2018-as választások előtti) bevezetése szerintük „a polarizált magyar társadalomban megbénítaná az országot és lehetetlenné tenné, hogy a létrejövő rendszer konszolidálásához szükséges kétharmadot megszerezzük”.

A Momentum egyébként első lépésben szintén a 2010-ig élő választási rendszert állítaná vissza, növelve a listák arányát és megszüntetve a területi listákat, megtartva az országos listára történő közvetlen szavazást.

Emellett visszaállítanák a kétfordulós választásokat az egyéni ágon. „Ez lehetővé teszi a másodlagos pártpreferenciák megjelenését, párbeszédre és szövetségkötésre ösztönöz. Lehetővé teszi, hogy ne a relatív többséget birtokló tarolja le az egyéni kerületi ágat, hanem az abszolút többséget birtokló (akár lazább) szövetségek jöhessenek létre.” A Momentum programjában is megjelenik a levélben szavazás engedélyezése, új elem viszont az egyéni kerületek újraszabása „demográfiai és nem politikai szempontok alapján”. Ezt a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően tartanák jónak.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!