A talajgenerátor ezüst-jodidot juttat a levegőbe, az anyag magához vonzza a vizet, megakadályozva a nagyobb jégdarabok képződését. A jégeső-elhárításnak ezt a módszerét három megyében alkalmazzák, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országossá bővítené a megelőzési rendszert. „Az eltelt idő felmérései és a számok alapján bizton mondhatjuk, hogy egyforintos ráfordítással 32 forintnyi termelési értéket sikerül megmenteni” – mondta Süle Katalin, a kamara elnökségi szóvivője.
A szervezet a rendszer működtetésében is szerepet vállalna. „Mivel folyamatban vannak a tárgyalások, nem tudjuk megmondani, hogy a kiépítés és az üzemeltetés mennyibe kerül. De nagyságrendileg másfél milliárd forint körül lenne” – tette hozzá Süle Katalin.
Baranyában, Tolnában és Somogyban már 1991-ben összefogtak a mezőgazdasági nagyüzemek a jégeső elhárítására. „A kárenyhítési alapba a mezőgazdasági termelők 1000, illetve 3000 forintot hektáronként befizetnek, de ebből az alapból lenne finanszírozva nagy valószínűséggel a jégeső-elhárítás is. Ezért is kárenyhítési alap a neve” – fogalmazott Huszár István, a Nefela Egyesülés igazgatója. A Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés vezetője szerint kétmilliárd forintba és két-három évbe telhet az országos rendszer kiépítése. A talajgenerátorok kezeléséhez több mint ezer emberre lenne szükség országszerte.
