Igazolatlantól nem, „szakadéktól” annál inkább tartani lehet

Mikor nehezebb védeni a hitet, amikor nincs szabadság vagy pedig az álszabadságnak a világában? – a kérdést a Hit pajzsa díjátadó ünnepségén tette fel az emberi erőforrások minisztere, aki református lelkész is. Balog Zoltánnak külön kérdést ezúttal sem tehetett fel a Hír TV.

„Még egyszer mondom, kollégák: megbeszéltük, hogy nincsen interjú, köszönjük szépen.”

A tárcavezetőt a „Nem leszek suliban” elnevezésű kezdeményezésről faggattuk volna, amelyhez a Facebookon már közel 30 ezren csatlakoztak. Február 29-én nem küldik el gyermekeiket iskolába azok a szülők, akik további változtatásokat követelnek a közoktatásban.

„A szülőnek feladata és kötelessége megvédeni a gyermeket, nyilván ha az iskola úgy érzi, hogy bizonyos szinten árt neki vagy bizonyos módon az oktatási rendszer – így a helyes –, árt neki, akkor ugye megvédi tőle. Természetesen itt nem arról van szó, hogy az ember ne akarná, hogy tanuljon vagy iskolába járjon, hanem ez figyelemfelhívás, hogy egy nap ne menjen, szervezzünk már programot, védjük meg ezzel a gyereket, és kérjük az oktatási rendszer változását, fejezzük ki szolidaritásunkat a pedagógusokkal szemben” – mondta Puskás Krisztina, a „Nem leszek suliban” ötletgazdája.

Gerse Ferenc is a tiltakozók közé tartozik, két középiskolás gyermeke hagyja ki az órákat hétfőn. Hogy milyen problémákat látnak a gyerekek, Gerse azt felelte, „Nincs papír, nincs kréta, a tanárok túlterheltek, nincs tornatermi felszereltség rendesen, egy csomó tárgyi dolog nincs meg. A tanárok próbálják nem átadni az idegességet a gyerekeknek, de ezeket látják”.

A hétfői hiányzással a diákok nem feltétlenül gyűjtenek be igazolatlan órákat. „Ennek az igazolásnak többféle módja lehet, az egyik az, hogy a szülő azzal a jogával és lehetőségével él, a három nappal, amit a tanévben igazolhat, egyet erre szán vagy pedig ha az orvos ad erre igazolást, és ha csak nincs valami komoly oka, akkor az iskola nem vizsgálhatja az igazolás jogszerűségét, hát ez mindenféleképpen elgondolkodtató a kormányzat számára, hogy nemcsak a pedagógusok, a »kockás ingesek« tiltakoznak az ő oktatáspolitikájuk ellen, hanem a legszorosabb szövetségeseink is, a szülők is” – hívta fel a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Mendrey László.

Körültekintően kezelve

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt tanácsolja kollégáinak, hogy a diákok érdekében körültekintően kezeljék a szülői tiltakozást. „A pedagógusoknak felhívom a figyelmét arra, hogy ezzel a kérdéssel nagyon-nagyon tapintatosan bánjanak, hiszen lesz olyan szülő, aki egyetért ezzel, mégis egyéb okok miatt kénytelen az iskolába vinni a gyerekét, mert nincs aki felügyeljen rá, illetve lesznek olyan szülők, akik úgy döntenek, hogy ők meg vannak elégedve ezzel a rendszerrel és ők a gyerekeket beküldik. Abban az osztályközösségben, amely eddig jól együttműködött, most óhatatlanul egy szakadék keletkezik a gyerekek között, és ezt a pedagógusnak kell nagyon tapintatosan kezelni” – hívta fel a figyelmet Galló Istvánné.

A közoktatásért felelős helyettes államtitkár levélben figyelmeztette a tankerületi igazgatókat és az iskolaigazgatókat, hogy jogszerűen nem rendelhetnek el február 29-ére rendkívüli tanítási szünetet. Sipos Imre emlékezteti az iskolai vezetőket, hogy a tanítás nélküli munkanapokat előre meg kell adni, és a menetrendtől év közben nem lehet eltérni.

Összemosva

Zuschlag Jánossal mossa össze a KDNP a tanári tiltakozások egyik szervezőjét. A kereszténydemokraták parlamenti képviselője, Hollik István szerint a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, Pukli István eltitkolta, hogy ő alapította meg az Ifjú Szocialisták szekszárdi alapszervezetét.

Akkoriban Zuschlag János volt az Ifjú Szocialisták országos ügyvezetője. A csalásért elítélt egykori politikus a TV2 hírműsorában harcostársának nevezte Pukli Istvánt. Zuschlag azt állította: az Ifjú Szocialisták körében köztudomású volt, hogy a politikai mozgalmat civil szervezetek elcsalt pénzeiből finanszírozták.