Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben, Kötcsén beszélt arról, hogy az egészségügyben változtatni kell, amelynek első lépése az állami és magántulajdon szétválasztása lesz. Később az emberi erőforrások minisztere is hasonlóan nyilatkozott, tiszta szabályozást sürgetett.
„A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató közfinanszírozással lekötött kapacitásai terhére nem nyújthat nem közfinanszírozott ellátást” – mondta.
Egészségügyi vezetők eltérően értelmezik a készülő jogszabályt. A Portfolió magánegészségügy témában rendezett konferenciáján az egyik, képalkotó diagnosztikával foglalkozó szolgáltató vezetője azt mondta: lehetetlen párhuzamos kapacitásokat egymás mellett felépíteni.
„Nagyon-nagyon sok pénzbe kerülne akár a humánerőforrás oldalról, akár technológiai oldalról felépíteni gyakorlatilag egy párhuzamos kapacitást ha ez nincs úgy egymásra csúszva, ahogy van. Ennek a szétválasztása viszont abból a szempontból fontos, hogy transzparenciát teremtsünk ezen a területen” – nyilatkozta Leitner György, az Affidea Magyarország vezérigazgatója.
Az Uzsoki Kórház főigazgatója abban bízik, hogy a javaslatban megfogalmazott szigorú szétválasztás végül nem valósul meg. Ficzere Andrea szerint ez a hálapénz rendszerét is konzerválná.
„Azt fogjuk elérni, hogy egyrészt a betegeknek az a része, aki meg tudja fizetni, át fog menni a magánegészségügybe, aki meg nem tud annyit fizetni, az meg paraszolvencia módján ugyanezt meg fogja venni az állami egészségügyben” – mondta Ficzere Andrea, az Uzsoki Kórház főigazgatója.
Egy másik, magán egészségügyi szolgáltató tulajdonosa szerint az állam nem a felesleges kapacitások kihasználását akarja megtiltani, hanem csak rendezett mederbe terelné azt.
„Én nagyon üdvözölnék egy olyan modellt, mint ami pl. Törökországban van, hogy az állami biztosító által meghatározott árakon a piaci szolgáltató szereplők tudnak szolgáltatást nyújtani – véli Kirschner András, a Swiss Medical Group tulajdonosa. – Magán egészségügyi szolgáltatóknak, de akár az állami szolgáltatóknak is lehet egy magasabb ellátási szintet vagy környezetet garantáló része, és egyszerűen a szolgáltatást vásárló beteg eldöntheti, hogy fizet-e."
A Szegedi Tudományegyetem klinikáinak és orvosainak szabad kapacitását jelenleg egy külön cégen keresztül csatornázzák be az ellátórendszerbe. Az egyetem kancellárja szerint a jogszabálytervezet is ebbe az irányba mozdul el, ami a jelenlegi lehetőségeken belül a legjobb, bár nem az ideális megoldás.
„Mondjuk a Szegedi Tudományegyetemen egyelőre nem épült olyan magánklinika, ami nem a közellátás érdekében jött volna létre. Tehát ilyen értelemben ez is már egy szürke zóna, hogy egy közellátásra létrejött kapacitáson belül magánellátást biztosítunk. Ezért én tulajdonképpen örülök annak, ha egy ilyen törvénytervezet realitássá válik, mert akkor nem a mi feladatunk lesz az, hogy meghatározzuk, hogy mi a közellátásnak a kapacitása és mi a szabad kapacitás” – nyilatkozta Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellára.
Egyes vélemények szerint a magyar gazdaság leggyorsabban fejlődő része a magánegészségügy. Míg 2007-ben 6 milliárd forint volt a szektor árbevétele, 2017-ben már 29 milliárd.
