Huszártábor költözött Székesfehérvár belvárosába
2017. március 15., szerda 16:49, frissítve: szerda 20:02
Ágyúlövéssel hívták az embereket a székesfehérvári huszártáborba. A mozsárágyú mérethű mása annak, amelyet az 1600-as években terveztek. Négy ember tudta szállítani, és 500-600 méterre lőtte ki a golyókat.
„Megmaradtak ezek a magyar és az osztrák vártüzérségnél is, de már nem használták 1848-ban, tehát nem volt rendszeresítve. Egyetlen előnye volt, hogy a 18 fontos tábori ágyúnak a lövedéke pontosan 13 centi volt, és illett ebbe a kis mozsárágyúba. Úgyhogy a magyar honvédtüzérségnek elég kevés lövege volt, így aztán rendszerbe vette újra a kis mozsárágyút” – mondta az I. András király lovagrend nagymestere, Bencze Tamás.
Az emeletes házak övezte füves területen huszárok gyakorlatoztak. Hagyományos öltözetükön a zsinóroknak és a gomboknak különleges szerepük volt.
„A könnyűlovasság létrejöttével eltűnt a lovas katonáról a páncél, a vért, a lemezek, könnyebb öltözetet vettek fel. Valami módon mégis meg kellett védeni a kardcsapásoktól és az esetleges sérülésektől, ami díszes formát öltött akkoriban” – mondta Ampli Ferenc hagyományőrző huszár őrnagy, a fehérvári huszárok parancsnoka.
A Városház téren diákok közreműködésével mutatták be a 169 évvel ezelőtti eseményeket. Az Őrzők című produkció arra épül, hogyan adják át az idősebb generációk a fiatalabbaknak a mindenki által ismert történetet.
„Minden egyes piros betűs ünnepben körülöttünk elképesztően nagy személyes történetek sorozata húzódik, és ha megállunk, és ha elkezdjük közösen kibontani a történetek mibenlétét, akkor abból óriási pozitív energia szabadul fel” – nyilatkozta Matuz János rendező.
Székesfehérvár központjában egész nap tartott a József-napi vásár, ahol őstermelők és kézművesek kínálták portékáikat, a gyerekeket pedig az ünnephez kapcsolódó kreatív foglalkozásokkal várták.
