Negyvencentis kilátó, vakondtúrások alá épített alagutak az M6-oson, völgyhíd a Balaton mellett és kutyafitnesz Drégelypalánkon – néhány 2010 előtti példa az uniós pénzek elköltésére. A Tokaj melletti Rakamaz 2009-ben kapott 526 millió forintot vízi tanösvény, valamint látogatóközpont és kiállítóterem építésére. Az avató 2012-ben volt, pedig se villany, se víz nem volt az épületben. Azóta további 140 milliót költöttek rá, de még mindig nincs kész. Újabb 230 millió forintra lenne szükség.
A beruházást még a korábbi fideszes polgármester, Farkas Ernő idején álmodták meg. A volt városvezető szerint a 2012-es átadó után mindössze 37 milliós javításra lett volna szükség, ám a kivitelező cég csődbe ment.
„Nagyon sok gond és probléma volt a kivitelezés során, az osztrák cég csődbe ment, és azt is el kell mondani, megtettünk mindent, hogy ez olyan állapotba kerüljön. A fő elemek megépültek, az egyes ütemmel elkészültünk, a legvégén, amikor a hiánylistát kellett volna teljesíteni, akkor ment csődbe az osztrák cég” – mondta Farkas Ernő, Rakamaz korábbi polgármestere.
2014-ben azonban új vezető került Rakamaz élére, aki feljelentést is tett az ügyben. Eredmény még nincs, az uniós források felett őrködő kancelláriaminiszter azonban már küldött egy kemény üzenetet.
„Nagyon meg fogja bánni Rakamaz önkormányzata, ha szórakozik az európai uniós forrásokkal” – mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Tiszafüreden tavaly adták át azt a kerékpároscentrumot, amelyet 1,2 milliárdból építettek fel. A pénz egy fogadóépületre, vizesblokkra, üzlethelyiségre volt elég, valamint vásároltak több száz kerékpárt és a szükséges felszereléseket. Hatvanban ugyanennyiért egy többször is javított, gazos bicikliutat és egy néhány száz méteres biciklis kalandparkot építettek.
„A megnyitása óta legjobb tudomásom szerint nem regisztrált 40 fő, hogy bemerészkedjen a kalandpark területére” – közölte Bíró József, az MSZP Hatvan és térségi szervezetének alelnöke.
Bíró szerint a pálya életveszélyes, két év alatt még senki nem tudott végigmenni rajta, ellenben több próbálkozó is csúnya sérüléseket szerzett.
„Itt valami mást kell kitalálni, de nem mernek, nemhogy nem mernek, nem lehet hozzányúlni, mert EU-s pénzből épült, van egy fenntartási időszak. A profi kerékpáros szakember szerint, aki oktat is, át kellene építeni az egészet, így alkalmatlan arra, amire egyébként megcsinálták” – tette hozzá a politikus.
A projektbe az előző polgármester alatt vágtak bele – Szabó Zsolt viszont 2014-ben a fejlesztési minisztérium államtitkári székére cserélte a polgármesterit. Az átadáskor már nem ő volt a városvezető, így ezzel próbál kibújni a felelősség alól.
– Ugye nem én kiviteleztem, akkor már nem én voltam a polgármester. Úgy tudom, hogy a kivitelezővel kijavíttatták a hibákat.
– Mégse használja senki a pályát.
– Az nem igaz.
– 30-40 fő használta eddig.
A Hír TV által megkérdezett közgazdász szerint a felesleges látványberuházások és az eltúlzott építkezések inkább az előző uniós ciklusra jellemzők, így pár év múlva talán nem kell hasonló projekteket bemutatnunk.
„Bizony-bizony megestek, hogy olyan kapacitások jöttek létre, mondjuk egy közepes városnak egy kétszer akkora víztisztító beruházás, amelyekre nincs szüksége és nem is lesz. Az utódok majd átkozni fogják esetleg az elődöket, mert fenn kell tartani. Ha egy nagy stadiont építenek, és nem tudják megtölteni emberekkel, akkor bizony-bizony fenntartási költsége lesz” – mondta Bod Péter Ákos.
Hozzátette: az ilyen problémákra azért is érdemes figyelni, mert ha lesz újabb uniós ciklus, akkor az ilyen anomáliákat figyelembe fogják venni a pénzek osztásakor.
A teljes anyagot Célpont című műsorunk 19.30-kor kezdődő ismétlésében láthatják.
