„Hogy lehet ezt szakközépiskolának nevezni?”

„Szkepticizmus bennem is van, én is látom a nehézségeket” – ezt nyilatkozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Nemzetnek a szakképzési rendszer átalakításáról. Parragh László elismerte, a rendszer koránt sincs kész. Nem véglegesítették a tantárgyak listáját, de az sem dőlt még el, hogy kik fognak tanítani a szeptembertől induló szakképző iskolákban.

„Miután a világ változik, nem ördögtől való az, hogy rá kell készülni arra, hogy át kell képezni magát néhány pedagógusnak a jövőben, akár tetszik, akár nem. tetszettek itt azok a nem önostorozó, de legalábbis saját magukra nézve kritikusan elhangzottak. Tényleg borzasztó merev a magyar pedagógustársadalom, azt gondolom, mindenféle szempontból” – ezt már a PDSZ konferenciáján mondta az MKIK elnöke. A hallgatói sorokban helyet foglaló pedagógusok nem tartották magukban a véleményüket:

Azt gondolom, hogy ha valaki 25 éve tanítja a mohácsi csatát, akkor nincs szüksége arra, hogy a 26. évben is rákészüljön arra a tanórára.
Az olyan is lesz. Már elnézést, de azért hang nélkül nem lehet ezt eltűrni.
Jó, semmi baj.
Ez egy nagyon gusztustalan hozzászólás volt.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke is a szakképzés fejlesztése mellett állt ki. „A munka tisztelete nélkül elvész a mi társadalmunk” – fogalmazott Demján Sándor, ugyanakkor úgy látja, a minőségi szakképzéshez minőségi oktatásra lenen szükség, amire még nem készült fel a rendszer.

„Kapacitásfelesleg alapján, lasszóval nekiállnak fogni hallgatókat. És hogy legyen, a követelményrendszer leszáll. Tehát a szakmunkásképzéshez, ami a jövőnek is megfelel, ahhoz minőségi oktatókra lenne szükség. Kiemelve, versenyképes bért kellene kapjanak, hát ott kezdődik” – fejtette ki.

A Pedagógusok Szakszervezete a részleteket hiányolja. „A foglalkoztatási kérdések hogyan alakulnak – legyen szó tanárokról vagy szakoktatókról. Meglehetősen furcsa, hogy az oktatás egyik legfontosabb szereplőinek sorsáról – divatosabban szólva a humánerőforrás alakulásáról – a változás megálmodóinak nem volt elképzelése, vagy nem hozták nyilvánosságra azt” – mondta el Galló Istvánné.

A Magyar Pedagógiai Társaság úgy véli, az átalakítás megtévesztő.

„Nem lehet azt csinálni, hogy heti hat órában tanítjuk ebben a középiskolának nevezett iskolában a közismereti tárgyakat. Nem lehet azzal hitegetni a gyerekeket, hogy ebből az iskolatípusból a gyerekeknek érettségi vizsgát lehet tenni. Heti hat óra nem egy tantárgyra, hanem az összes közismereti tantárgyra, tehát magyar, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia és az idegennyelvre összesen heti hat óra. Hogy lehet ezt szakközépiskolának nevezni és erre ráépíteni egy kétéves képzést? Ez teljesen lehetetlen” – fejtette ki Szenes György, a szervezet elnöke.

Az új szakképzési rendszer szeptember elsejétől lép életbe.