Handó egy hete még bírálta, ma már támogatja
„Mi magunk is a kezdetektől támogatjuk. A bírói kar véleményét jelenítem meg, amikor azt mondom, hogy legyen közigazgatási felsőbíróság” – jelentette ki Handó Tünde.
A szakmai kérdésekben viszont közel sincs egyetértés az Országos Bírósági Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium között. Az OBH 32 oldalas véleményt fűzött a kormány elképzeléseihez, helyenként kemény kritikával. A közigazgatási bíróság elkülönítése diszkriminatív, nem egyeztethető össze az alaptörvény rendelkezéseivel – olvasható a dokumentumban. Az OBH szerint az igazságszolgáltatás függetlensége sérülhet, ha állami tisztviselőket neveznek ki tömegesen bíróvá. Márpedig szép számmal verbuválnának közigazgatási bírákat olyan szakemberek közül, akik jelenleg a kormányt szolgálják ilyen-olyan hivatalokban.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke élő szóban mégsem nevezte alkotmánysértőnek a javaslatot, noha az újságírók többször is feltették neki a kérdést. „Az alaptörvény rendelkezik arról, hogy bizonyos kérdések sarkalatos törvényre tartoznak, tehát kétharmados többségű szavazást igényelnek, nem adnak teljesen szabad kezet a parlamenti többségnek. Ennek bizonyára oka van. Amikor egy törvénytervezet huszonhét ilyen rendelkezést érint, akkor a kapcsolat az alaptörvényhez, úgy gondolom, mindannyiunk számára egyértelmű” – húzta alá Handó Tünde.
Az Országos Bírói Tanács leköszönő elnöke konkrét hiányosságokat is említett. „Tisztázandó kérdésnek tartjuk azt, hogy például az etikai kódex hatálya az újonnan felállított bíróságok bíráira is ugyanúgy kiterjedhet-e, mint a jelenlegiekre, hiszen az etikai kódex értelemszerűen nem tesz különbséget bírók között, bíró fogalmáról beszél, és nem különbözteti meg a közigazgatási bírót. Említhetném továbbá azt is, hogy Országos Bírói Tanácsnak széles jogkörei vannak a bíróságok költségvetésével, annak felügyeletével kapcsolatosan. Szintén nem egyértelmű számunkra az, hogy az újonnan felállítani tervezett bíróságok vonatkozásában ez hogyan érvényesülhet” – mondta Gerber Tamás.
A kormánypártoknak már nincs kétharmados többségük a parlamentben, a közigazgatási bíráskodás átalakításához ellenzéki szavazatok kellenek. Az egyeztetés a közelmúltban elkezdődött, de egyelőre nincs olyan ellenzéki erő, amely támogatná a kormány javaslatát.
„Önmagában a kormánypártok nem tudják létrehozni abban a formában a közigazgatási bíróságokat, ahogy a tervezetben szerepelt, ahogy az egyeztetésen bemutatták. Az OBH-nak valóban van egy harminckét oldalas szakmai anyaga, amely különböző szempontok szerint minősíti ezt a kérdéskört, de megjegyezném, hogy a Közigazgatási Bírák Egyesülete például egyetértett a kormányzati előterjesztéssel, mint a leginkább érintett szervezet” – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
A közigazgatási bíróságok jogosultak az állami hivatalok döntéseinek felülvizsgálatára. Az újonnan felállítandó közigazgatási felsőbíróságra a kormány a politikailag vagy gazdaságilag kényes ügyeket bízná.
