Az óriási érdeklődésre számot tartó, a 2006-os véres események és az elhíresült Gyurcsány-beszéd körülményeit feldolgozó, vállaltan fiktív elemeket tartalmazó ElkXrtuk című film bíróságra citálásával kapcsolatban a Magyar Nemzet szerette volna megtudni a baloldalon a szabadság- és emberi jogok élharcosaiként számontartott jogászoktól, hogy bíróság elé vihető-e vagy cenzúrázható-e egy vállaltan fikciós elemeket tartalmazó játékfilm.
Arra is szerettünk volna választ kapni, szerintük egy játékfilm esetleges betiltása, a gyártó cég megbüntetése kimeríti-e a szólásszabadság, az alapvető alkotmányos és emberi jogok elleni súlyos támadás esetét, illetve vállalnák-e a magyar jogban eddig példa nélküli perben az alperes jogi védelmét. A TASZ tájékoztatása szerint „az alapvető jogok tiszteletben tartására az állam köteles, ezért a TASZ azokban az esetekben nyújt segítséget lassan három évtizede, amikor valakit vagy az állam tevékenysége, vagy az állam mulasztása miatt ér jogsérelem”. Kifejtették:
a Mega Film Kft.-t – a Hann Endre által indított per eredményeként – ilyen sérelem nem érheti, mert Hann Endre nem állami szereplő
– hangsúlyozták. A TASZ szerint annak megítélése, hogy egy játékfilm személyiségi jogi sérelmet okoz-e, ugyanúgy a bíróság hatáskörébe tartozó kérdés, mintha egy dokumentumfilmről lenne szó, a bíróság ugyanakkor ítéletében mérlegelni fogja a film műfaját. Hozzátették:
tekintve, hogy Hann Endre nem állami szereplő, a film miatt kezdeményezett peres eljárás nem érint olyan kérdéseket, amelyekkel a TASZ foglalkozik.
A Helsinki Bizottság lapunkkal azt közölte: szerintük figyelmen kívül hagyjuk az újságírás szakmai standardjait, ezért nem válaszolnak. Hozzátették: „Ha előnyükre változnak, majd mi is változtatunk, és válaszolni fogunk.” Az említettek mellett az Amnesty International magyarországi szervezetét is megkerestük. Munkatársuk készségesen választ ígért, ezt azonban lapzártánkig nem kaptuk meg.
Míg a baloldali jogvédők érdemben nem válaszoltak, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója reagált a perre. Szerinte
kommunikációs és jogi szempontból is hibás lépés, hogy Hann Endre beperelte az ElkXrtuk című film készítőit, mert így ő maga erősíti meg azt az általa elutasított értelmezést, miszerint róla formázták az alkotók a Gyurcsányt szolgáló kutató karakterét. Ezáltal még inkább összeköti magát a bukott miniszterelnökkel és az egész baloldallal
– tette hozzá. Az Alapjogokért Központ főigazgatója kifejtette, hogy jogi szempontból is aggályos a dolog, mert a magyar alkotmány-, polgári és büntetőjog is védi a szólás és művészi alkotás szabadságát, ráadásul a közéleti szereplőknek szélesebb körben kell tűrniük a személyükkel összefüggésbe hozható állításokat, a velük esetlegesen összeköthető ábrázolásokat.
Hangsúlyozta: mindezek nem sérthetik a közszereplők emberi méltóságát, magánéletét, becsületét, amiről Kálomista Gábor filmje kapcsán nincs is szó, hiszen az egy valós és fikciós elemekből összeállított politika dráma, amely kifejezi az alkotók véleményét is alkotmányos keretek között, nem lealacsonyító vagy az adott személy integritását sértő módon. Emlékeztetett: ha jogellenesnek tekintenénk, hogy kortárs regényekben vagy filmekben a néző számára is észlelhető „politikai minősítéssel” mutatnak be akár elképzelt, akár valós politikai szereplőket, az lényegében a véleménynyilvánítás végét is jelentené. Ezért is
furcsa, hogy a nyílt társadalom hálózatához tartozó „civilek” miért nem sietnek a beperelt művészek segítségére
– tette hozzá. Szánthó Miklós szerint Hann indítéka az lehet, hogy már ő maga is méltóságán alulinak találja, ha Gyurcsány Ferenccel kötik össze.
A múlt csütörtökön kezdődött perrel kapcsolatban Kálomista Gábor filmproducer a Magyar Nemzetnek elmondta: várják a következő tárgyalást, ami október 11-én lesz. A bíróság felhívta a felperes figyelmét, hogy milyen formában kell pontosítania a keresetét, a Mega Filmtől pedig azt kérte, hogy bizonyítékokkal támassza alá azokat a mondatokat, amik elhangzottak egy színész szájából – részletezte a producer, aki továbbra is példátlannak nevezte a pert.
– A dolog érdekessége, hogy Hann Endre először peren kívüli megegyezést ajánlott, illetve azt kérte, hogy fizessünk neki hárommillió forintot és kérjünk elnézést. A perben viszont már azt kéri, hogy tiltsák be a filmet
– fejtette ki a Kálomista Gábor, aki emlékeztetett: hosszas kutatás után készítették el a filmet, amelynek tartalmát szerinte úgy lehetne cáfolni, ha a felelősök kiállnának és elmondanák, mi történt valójában. A magukat függetlennek mondó jogvédő szervezetek hallgatásáról úgy fogalmazott: vagy a gazdájuk nem engedte, hogy nyilatkozzanak, vagy úgy gondolják, hogy az emberi és szabadságjogokat lehet különböző mércével mérni attól függően, hogy ki milyen közéleti beállítottságú.
– Arra számítottam, hogy sokan ki fognak állni a mellett a tény mellett, hogy ez egy játékfilm, egy politikai thriller, ami fikciós, és amiből számtalan hasonló készül ma is világszerte – jelentette ki. Hozzátette: azért készítenek dokumentumfilmet a perről, hogy tájékoztatni tudják a közvéleményt arról, milyen tételmondatok hangzanak el egy-egy ilyen bírósági tárgyaláson.
Magyar Nemzet
