„Ami a mi kutatásunkban újdonság, az az, hogy kimutattuk ennek a kezdeteit. Ez volt az, ami eddig nem ismert, illetve ezt nem vizsgálták. A mi megfigyelésünk az, hogy az 1885–90-es évek körül született orvosok élettartama és az attól következő generációké kezdett romlani” – mondta Dobson Szabolcs, a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság elnöke. Dobson Szabolcs szerint ez a fordulat a tömegegészségügy megjelenéséhez köthető. „Tömegével kezdtek el áramlani az emberek az orvosi rendelőkbe, pár perc jutott egy betegre és nincs az az erős pszichikumú orvos, aki ezt tartósan képes testi-lelki egészségben végigélni” – tette hozzá.
Egy magyar orvosnő átlagosan két és fél munkahelyen dolgozik, heti 70 órában, ami a szervezetéből is vészjelzéseket vált ki hosszú távon – erre jutott a magyar orvosnők munkával összefüggő testi, lelki állapotát 14 éve vizsgáló Győrffy Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa. „Azt látjuk, hogy az orvosnők morbiditása, tehát megbetegedése rosszabb a lakossági adatokhoz képest.
Az hungarikum, hogy a magyar orvosok szomatikusan, tehát testileg betegek. Ilyennel nem nagyon találkozunk a nemzetközi szakirodalomban. Tehát ez a szomatikus betegségek és a nők esetében ez a reprodukciós morbiditás, tehát szüléssel, terhességgel kapcsolatos zavarok is nagyon jelentősek, a pszichés morbiditás abszolút világjelenség, abban nincsen tulajdonképp különbség” – fogalmazott Győrffy Zsuzsanna.
A kutatások szerint a 40 év feletti orvosok közül a férfiak harmada, a nők fele nem éri meg a nyugdíjazását. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke szerint a több műszakos munka gyakorlatilag rákkeltő, ez jelenti a legnagyobb stresszfaktort. Ráadásul ő úgy látja, hogy a magyar orvosok jóval többet is dolgoznak, mint amennyit a munkajogi szabályok engednének. Dénes Tamás arra is emlékeztet, bár az Európai Bíróság 2003-ban kimondta, hogy az orvosi ügyeletben, a munkahelyen eltöltött idő teljes egészében munkaidőnek számít, Magyarországon ez több intézményben máig vitatott kérdés. „Ha egy orvos átlagban 40 óra helyett 60 órát dolgozik, akkor egy év alatt másfél évet dolgozik, mindamellett, hogy akár amúgy mint veszélyességi pótlék, akár azt két évnek is lehetne számolni, mint az bizonyos munkakörökben volt a múltban vagy van már a jelenben, a stressz miatt. Aztán bízzuk rá azt az adott kollégára, hogy akar-e dolgozni vagy sem. De legalább a ledolgozott óraszámot bele kellene hogy számoljuk egy az egyben, de hát ahogy mondtam, csalni kell az óraszámmal, hiszen a munkajogot megszegve dolgozunk vagy dolgoztatnak minket, így hát hivatalosan sehol nincs ez nyomon követve, hogy ki hány órát dolgozik” – jelentette ki a Reszasz elnöke, aki sürgetőnek tartja egy valódi, életszerű életpályamodell kiépítését a negatív mutatók megfékezése érdekében. A béremelés mellett egy biztos, lépcsőzetes jövőkép kiépítését is elengedhetetlennek tartja mind az orvosok, mind az egészségügyi szakdolgozók esetében.
