Háborús övezetben is lesz partneri irodája a kereskedőháznak

A VI. kerületi társasházba jegyezték be a Hungarian Medical Care Kft.-t. A céget 2015 júniusában hozták létre, a cégadatok szerint fél év alatt kétmillió forintos veszteséget halmozott fel. A Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt álló, állami tulajdonú Magyar Nemzeti Kereskedőház közbeszerzésén mégis majdnem 87 millió forintot nyertek azért, hogy Szudánban kereskedőházi partneri irodát nyissanak. Ács Péter egyébként nemcsak a céget vezeti, hanem Szudán Budapesti Nagykövetségének Kereskedelmi Képviseletén is tanácsadó. Cégtársa – Hag Ali Ágnes – pedig a szudáni kereskedelmi képviselet vezetőjének házastársa. Ács Pétert hiába kerestük telefonon, vasárnap nem akart nyilatkozni.

Az említett afrikai ország a kontinens legszegényebb államai közé tartozik, területén évtizedek óta tart a polgárháború. Elnöke, Omar el-Basír 2009-ben a világ első olyan politikai vezetője lett, aki ellen háborús bűnök miatt vádat emeltek a hágai Nemzetközi Bíróságon. A közpénzek átláthatóságáért küzdő Transparency International Magyarország jogi vezetője a Hír TV-nek azt mondta: nehéz elképzelni, milyen üzleteket szerezne Szudánban a kereskedőház partnere.

„Kérdés azonban, hogy Magyarországnak, magyar cégeknek ténylegesen azokban az országokban kell-e új és új exportpiacokat keresnie, amelyek például a Transparency International nemzetközi korrupciós felmérésein, a korrupciós világfelméréseken a lehető legrosszabb eredményeket hozzák. Természetesen mi nem ágálunk az ellen, hogy magyar cégek az afrikai vagy az ázsiai kereskedelemben részt vegyenek, hiszen ott is vannak teljesen helyesen, racionálisan, átláthatóan működő gazdaságok, de mondjuk egy európai uniós tagállamnak nem biztos, hogy Szudánban kellene az új kereskedelmi kapcsolatokat keresnie” – mondta a Transparency International Magyarország jogi vezetője, Ligeti Miklós.

Az Átlátszó.hu is többször foglalkozott a kereskedőházak ügyével. Az oknyomozó portál munkatársa szerint a közpénzek gyakran ilyen úton kerülnek politikusokhoz köthető cégekhez.

„Hogyha az ember megvakargatja ezeket a cégeket, ahol lehet látni és nem direkt offshore cég és fölkutathatatlan, hogy kicsoda és hova megy ez a rengeteg pénz..., ott, hát politikaközeli és oligarchaként tisztelhető személyek, akik működtetik. És hát, még egyszer tudom hangsúlyozni, hogy ennek gazdasági haszna egyelőre nem mutatható ki. 2011 és ’16 között 5,1 milliárdról 3,8-re csökkent Magyarország kivitele. Tehát a célt, azt – finoman fogalmazva – nem sikerült elérni” – mondta Rádi Antónia újságíró.

A 2015-ben 5,9 milliárdos forintos veszteséget felhalmozó Magyar Nemzeti Kereskedőház már csaknem hatvan országban van jelen képviselettel. Csak az elmúlt héten majd’ 300 millió forintot osztott ki olyan cégeknek, amelyeket jellemzően 1-2 éve alapítottak.