Még az egészségügyi szervezetek sem tudják pontosan, hány orvost érint a kötelező nyugdíjazás: a debreceni érdekképviselet alelnökének munkahelyén, a Kenézy Kórházban például húsz alatt van a számuk. Itt egyelőre nincs adat arról, hogy hányan írják alá a nyilatkozatot, vagyis hogy hányan választják a nyugdíj helyett inkább a munkát. Az érintettek még azt sem tudják, hogy a kieső járandóságot hogyan fogja nekik kifizetni az állam.
„Lassan lejár a határidő, és alá kellett írni, hogy mit választ a dolgozó. De hogy konkrétan hogy fogják a jövedelemkiesését pótolni, arról még döntés sincs, még nem láttam kormányjavaslatot – fogalmazott Boros Miklós, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének orvos alelnöke. – És gondolom, a bizonytalanság miatt van, hogy senki nem szeret aláírni egy olyan papírt, amelyről nem tudja, hogy mi a következménye.”
A jövedelemkiesés pótlására a Magyar Orvosi Kamara nyilatkozattervezetben kér garanciát. Azt szeretnék, hogy a továbbfoglalkoztatásra vonatkozó kérelem csak akkor legyen érvényes, ha az állam garantálja, hogy nem csökken a nyugdíjaskorúak jövedelme. A javaslatot Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület is támogatja. Csiba Gábor, a miskolci megyei kórház főigazgatója emellett elhalasztaná a rendelkezést a jövő év végéig.
A miskolci megyei kórház 410 orvosából 66 nyugdíjaskorú, az első felmérések szerint itt majdnem mindenki szeretne tovább dolgozni. Szakmai szervezetek, kamarák és kollégiumok közösen nyílt levélben fordultak a héten a miniszterelnökhöz: ágazati mentességet kérnek kormányhatározat alól, és a nyugdíj helyett azzal megegyező mértékű, jogszabályban rögzített jövedelempótlást szeretnének elérni.
Az egészségügyi államtitkárság közleményben reagált, melyben azt írják, hogy jelenleg a jogszabály előkészítése folyik, amely biztosítja majd, hogy az egészségügyi ágazatban továbbfoglalkoztatott nyugdíjasok július után kompenzációt kapnak.
