Freedom House: Az unió legkevésbé demokratikus országa Magyarország

Az unió legkevésbé demokratikus országa Magyarország – erre a megállapításra jutott a Freedom House szokásos, a demokráciáról és a szabadságjogokról szóló éves elemzése. A jelentésben egy 100 pontos skálát tettek közzé, amelyen Magyarország 72 pontot kapott. Az EU-ban a második legrosszabb eredményt Bulgária érte el 80 ponttal, Románia pedig 84 pontot szerzett. A listán Finnország és Svédország érte el a maximális 100 pontot. A legrosszabb besorolást Dél-Szudán kapta, 2 ponttal.

A Fidesz kommunikációs igazgatója nem tudja komolyan venni a jelentést, szerinte az csak a Soros György által finanszírozott szervezet politikai nyomásgyakorlási eszköze.

„A magyar választási kampány küszöbön áll, hiszen kiírták a választásokat, és látjuk azt, hogy egy összehangolt, nemzetközi szinten is megvalósult támadássorozat indul el, illetve folytatódik Magyarország ellen, amelynek a célja az, hogy az Orbán-kormányt elmozdítsák a hatalomból, és erre minden eszközt felhasználnak. Nem tudjuk ennél komolyabban venni ezt a jelentést, egy politikai nyomásgyakorlási eszköznek tekintjük” – mondta Hidvéghi Balázs.

A Transparency International magyarországi igazgatója szerint több tényező is alátámasztja a Freedom House jelentését.

„Vannak szabad választások, de az egész intézményrendszer annyira torzító, hogy egy párt, hogy úgy mondjam nagyobb eséllyel indul, mint az összes többi. Ezen túlmenően a demokrácia hozzávalói közé tartozik, hogy legyen szabad sajtó, a civil társadalom békében dolgozhasson, és ne kelljen folyamatosan álhírekkel hadakoznia, illetve az intézményrendszeren belül a fékek és ellensúlyok működjenek. Azt gondolom, hogy ma Magyarországon maradéktalanul egyik sem érvényesül” – fejtette ki Martin József Péter.

A Jobbik szakpolitikusa nem lepődött meg a felmérés eredményén. Gyöngyösi Márton szerint azonnal lépéseket kellene tenni a jelentésben megfogalmazottak miatt.

„Az egyik a korrupció felszámolása, amely a vállalkozás szabadságát, valamint az átláthatóságot egy csapásra megvalósítaná az országban. A másik pedig a demokratikus intézmények és a jogállamiság helyreállítása, amely mindannyiunknak az érdeke, ezek egycsapásra feljebb rangsorolnának minket” – véli az ellenzéki képviselő.

A dokumentum két helyen említi konkrétan az országot. Az egyik elemzésben azt írják, egy évtizede sikersztorinak tűnt Magyarország Törökországgal együtt, de mindkettő tekintélyelvű rendszerré vált. A másikban pedig azt, hogy Lengyelországhoz hasonlóan a populista vezetők a demokratikus intézmények meggyengítésével és a civil társadalom megfélemlítésével folytatták hatalmuk kiépítését.