„Ha a kormány előterjesztése nem tetszik az ellenzéknek, akkor tegyen az ellenzék javaslatot, hogy hogyan kell ezt a problémát megoldani” – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Tett is. Sorra állnak elő javaslataikkal az ellenzéki pártok. A kormány előterjesztését az alaptörvény módosítására az MSZP, a Jobbik és az LMP sem tartja elfogadhatónak. Főként azt kifogásolják, hogy terrorvészhelyzetben a kormány szabadon, tehát parlamenti felhatalmazás nélkül lezárhatná például a határokat; kijárási tilalmat vezethetne be vagy korlátozhatná a média működését.
„A Jobbik múlt hét pénteken, tehát idestova hat napja megküldte a kormány számára a módosító indítványait és észrevételeit, hat napja nem érkezett semmilyen válasz. Eközben az egész hétvégén és a tegnapi napon is a Fideszben arról beszéltek, hogy továbbra is nyitottak vagyunk és várjuk a tárgyalások lehetőségét” – fogalmazott Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője. A Jobbik parlamenti felhatalmazáshoz kötné a terrorvészhelyzet elrendelését. Azt az Országgyűlés négyötödös többséggel 30 napra rendelhetné el.
Az MSZP további módosításokat javasol. Eszerint kritikus terrorfenyegetettség esetén a kormány legfeljebb nyolc napra vezethetne be rendkívüli intézkedéseket, a meghosszabbításról az Országgyűlés kétharmados többsége dönthetne, hasonlóan a honvédség bevetéséhez. „Nem kaptam még egyértelmű választ sem, sőt még informálisat sem a kormánypártok részéről, biztos vagyok benne, hogy úgy illik, ha küldünk egy levelet, akkor arra válaszolnak, remélem, ez meg fog történni” – nyilatkozta Tóbiás József, az MSZP elnöke.
A Fidesz egyik módosító javaslatot sem tartja elfogadhatónak. „Mindent meg fogunk tenni, és nyilvánvaló, hogy meg fogjuk, ahogy elhatároztuk, az alaptörvényt is úgy kell megváltoztatni, hogy ezt a szempontot a legjobban tudjuk érvényesíteni. Ebből nincs visszaút” – hangsúlyozta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke.
Az alaptörvény-módosításhoz kétharmados többség szükséges, ez azonban jelenleg nincs meg a Fidesz–KDNP-frakciószövetségnek.
