„Budaházy György vádlottat, az ellene hivatalos személy elleni erőszak bűntette, 1978 évi 4-es törvény 229ik szakasz I. bekezdés miatt emelt vád alól felmenti” – így fogadták hívei Budaházy György felmentését, aki ezúttal egy 2009-es tüntetés miatt ült a vádlottak padján.
A március 15-i megemlékezésen a szocialista-szabademokrata kormány ellen szervezett tiltakozást a radikális jobboldal. A tüntetők közül többeket kiemeltek. Budaházyt bilincsben vitték el Demszky Gábor ünnepi beszédének múzeumkerti helyszínéről. A rendőrök könnygáz-sprayt vetettek be a főpolgármester megszólalását füttyel és kiabálással megzavaró tiltakozók ellen, akik közül többen maszkot viseltek. A térről összesen 9 embert vezettek el. Budaházy ügyvédje szakszerűtlennek nevezte az intézkedést.
A vád szerint Budaházy megrúgott egy rendőrt, amikor eltávoltották a tömegből. Ő viszont az utolsó szó jogán azt hangoztatta, hogy nem volt erőszakos, a tárgyalás is azt bizonyítja, hogy koncepciós per áldozata lett.
„Az Erzsébet-híd lábához érve már minden kétséget kizáróan abban a helyzetben voltam, hogy felismerhetően jogszerűtlen volt a rendőri intézkedés ..azt még hozzáfűzném, hogy az első pillanatban így volt. És az a legszörnyűbb ebben az eljárásban, hogy ezt mindenki tudja. Én végig azt éreztem, hogy ezt tudja a bíróság, tudja az ügyész, mindenki tudja, hogy ez egy kitalált ügy, ami arról szól, hogy nehogy már Budaházy beperelje a rendőrséget, hanem előzzük meg: a legjobb védekezés a támadás” – így Budaházy György.
A bíróság végül bűncselekmény hiányában felmentette Budaházyt. „Nem történt olyan cselekmény a vádlott részéről, amely megvalósította volna a hivatalos személy elleni erőszak vétségét. Tehát a tény, hogy a rendőröknek hátra kellett lépniük, mert a vádlott erőteljesen hátralökte magát, még nem valósítja meg az 1978 évi 4.es törvény 229-ik szakaszában írt cselekményt” – így Szelényiné Roszik Erzsébet, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke.
Az elsőfokú döntés ellen az ügyészség fellebbezhet.
