„Távsec járőr, tessék… Igen. Igen. Melyik zóna? Kulcsunk van-e hozzá? Rendben, megyek és megnézem.” – Riasztás egy szegedi vagyonvédelmi cégnél. A biztonsági őr a helyszínre siet ellenőrizni a bejelentést. Január 1-jétől ő is legalább 1929 forintot kap óránként. A minimális óradíj bevezetésétől a feketemunka visszaszorítását reméli a kamara.
„A vállalkozások egy része már a szürkegazdaságban van és át fog térni a fehérgazdaságba, a feketében lévők pedig a szürkébe mozognak át. Tehát sokkal világosabb, átláthatóbb lesz a biztonsági szakma munkaügyi oldalról is. Miért fontos ez? Ha kitekintünk a mai, pillanatnyi világpolitikai helyzetre, akkor látjuk azt, hogy a biztonság egy nagyon alapvető igénye minden embernek, és óriási kockázatok vannak. Szükséges, hogy ez az iparág átlátható legyen, ne maga a biztonsági őr legyen a kockázat” – véli Német Ferenc, a vagyonvédelmi szakmai kamara elnöke.
A rezsióradíjjal megelőzhető, hogy a biztonsági cégek az egyébként éles piaci versenyben minimálbér alatt foglalkoztassák munkavállalóikat, miközben az intézkedés javíthatja a szolgáltatás színvonalát. „Azok a cégek, akik közbeszerzéseken tudnak indulni, egy olyan vagyonvédelmi állományhoz fognak hozzájutni a magasabb bérekért, ami a szakmában kiemelkedően tud teljesíteni. Jó képességűek, őket fogják a jobban fizető munkahelyek felszippantani, ezáltal a régi, összes többi munkahely átrendeződése várható” – mondja Mihalicska István, a Tigers Security ügyvezető igazgatója.
Magyarországon 3500 vagyonvédelmi cég működik, az ágazat összesen közel százezer biztonsági őrt foglalkoztat. Az építőiparban már bevezették a minimális rezsióradíjat.
