„Ez puccs volt, ez már a diktatúra küszöbe”

A Népszava elektronikus aláírásgyűjtést indított a lap visszaállításáért, a Heti válasz és a Magyar Nemzet szerkesztőségi nyilatkozatban állt ki a lap munkatársai mellett. Elfogadhatatlannak nevezik a Mediaworks eljárását, a kiadó szerintük félrevezette és megalázta az újságírókat. A mandiner.hu szerkesztőségi közleménye erkölcsi kötelességnek nevezi a kiállást. A 168 óra hetilap főszerkesztője pedig a Hír TV-nek úgy fogalmazott: az, ami a Népszabadsággal történt már a diktatúra küszöbe, ezért oknyomozó újságíróik mindent megtesznek majd azért, hogy kiderüljön, milyen folyamatok juttatták jelenlegi helyzetébe a felfüggesztett napilapot.

A kultúráért is felelős szakminiszter azonban hallgat a lap bezárásának ügyében. Balog Zoltán a Hír TV-nek azt mondta, van ugyan véleménye, de stábunknak továbbra sem nyilatkozik.

- Mint felelős miniszter csak van véleménye a Népszabadság bezárásáról.

-  Így van, van véleményem, de szeretném elmondani azt, hogy önöknek nem tudok nyilatkozni.

A kormány részéről azonban nem mindenki volt ennyire visszautasító. A Fidesz szóvivője reagált a Hír TV megkeresésére, azonban csak ennyit mondott: munkahelyi vitákkal nem foglalkoznak. Halász János szerint olyan gazdasági kérdésről van szó, amely nem tartozik a pártra.

„A Fidesz frakció nem foglalkozik munkahelyi vitákkal, tulajdonos és a munkavállalók közötti ilyen vitákkal. Erre megvannak a megfelelő szervezetek. Ez nem egy politikai kérdés, mi egy politikai testület vagyunk, ezért nem kell, hogy ezzel foglalkozzunk. Ez egy gazdasági ügy és úgyis tekintünk rá” – mondta el Halász.

A kormányhoz köthető médiumok viszont hallgatnak a Népszabadság felfüggesztésének fejleményeiről: a Magyar Idők internetes oldalán csak a távirati iroda szombat délelőtti híreit tették közzé, a tüntetésről pedig csak azt írták meg, hogy azon a kormánypárti lap példányait égették. Saját beszámoló nincs a dolgozók vasárnapi sikertelen munkafelvételéről sem. A Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese szerint ebből is látszik, hogy nem gazdasági-, hanem politikai okok vezethettek a Népszabadság kiadásának felfüggesztéséhez.

„Én azt gondolom, hogy ez is azt a gyanút erősíti, hogy itt nem egy piaci döntés született, hanem egy nagyon is politikai érdek szerint zajlanak az események, és egyértelműen az a törekvés motiválja a Fideszt, hogy lehetőleg a sajtót minél nagyobb mértékben uralja” – mondta el Szerető Szabolcs.

Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője a Hír TV-nek a helyszínen azt mondta: a Fidesz-kormányzat megint átlépett egy határ.

„Azok a gazdasági csoportok, akik a Fidesz érdekeltségeiben vannak benyújtották a számlát, ezért zárt be a Népszabadság. A Fidesznek nincsenek válaszai, ezért erőszakkal akarják elhallgattatni azokat, akik megmutatnák, hogy mit csinál valójában a kormány” – nyilatkozta Csárdi. Hozzátette: nonszensz, hogy a vezetőségnek nincs bent jogi képviselője. Ez a válasz azt mutatja, hogy rossz a lelkiismeretük, mert nem mernek tárgyalni jogászokkal érkező újságírókkal.

Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi képviselője arra emlékeztetett, hogy a Horn-kormány megmentette a jobboldali Magyar Nemzetet, amikor az újság a csőd szélére került.

„Horn Gyula annak idején megmentette a Magyar Nemzetet a demokrácia jegyében, úgy most Orbán és bandája eltaposta a Népszabadságot a diktatúra jegyében, azért mert neki nem tetsző hírek jelentek meg egy média felületein, ez önmagában elég alapot és okot adott arra, hogy megszerezzék, majd rögtön utána eltapossák, megszüntessék, hogy a vélemény mégse legyen szabad” – nyilatkozta Horváth.

„Egészen felháborító az, ami történt és én azt hiszem, hogy most már elérkezünk arra a határra, amikor már nem autokráciáról kell beszélni, hanem ez egészen minősíthetetlen módon Erdogan módszereire hasonlít, ez puccs volt és én azt gondolom, hogy ez már a diktatúrának a küszöbe” – ezt már Tóth Ákos, a 168 óra főszerkesztője mondta a Hír TV-nek.

Az átlátszó.hu publikációs felületet adna a Népszabadság újságíróinak. Az oknyomozó portál felelős szerkesztője azt mondta: a napilap újságírói súlyos botrányokat hoztak nyilvánosságra, tevékenységüket pedig nem lehet veszni hagyni.

„Azt gondolom, hogy amikor ilyen puccsszerű hirtelenséggel rántják ki egy szerkesztőség alól az infrastruktúrát és a publikációs lehetőséget, akkor egy ilyen gesztust mindenképpen meg kell tenni, és ugye azt láttuk az elmúlt hetekben, hogy a Népszabadság egyre ütősebb botrányokat tárt fel, mi egy oknyomozó portál vagyunk, és azt gondoljuk, hogy abszolút helye lehetne ezeknek a történeteknek, a folytatásoknak a mi felületeinken” – nyilatkozta Bodoky Tamás.

A mandiner.hu főszerkesztője erkölcsi kötelességnek nevezte a kiállást.

„És hát természetesen olyan magától értetődő mint a lélegzetvétel, hogy a szolidaritásunkat kifejezzük és ki is fejeztük egy kis rövid cikkecskében a népszabadságos kollégák felé. 02:03-02:16 Hogy ha én lennék a helyükben, bár persze nem vagyok, megpróbálnék egy olyan modellt találni amiben az egésznek a magja az fent tud maradni, szerintem egyébként még erre is van esély” – nyilatkozta Rajcsányi Gellért.

A Népszava elektronikus aláírásgyűjtést indított a Népszabadság visszaállításáért. A főszerkesztő szerint éppen a kormányközeli botrányokat feltáró cikkek bizonyították, hogy helye kell legyen a napilapnak a piacon.

„Ezek mind-mind olyan ügyek voltak, amelyek telibe találták Orbán Viktort. Tehát a lényege a dolognak mégiscsak az, hogy bármilyen szöveggel próbálják eladni ezt a döntést, hogy nincs hozzá semmi köze a kormánynak, ez bizony egy kormányzati döntés, egyértelmű Orbánhoz köthető döntés. Ez ellen nem lehet mást tenni, csak tiltakozni” – mondta Németh Péter, a Népszava főszerkesztője.

A sajtószabadság sárba tiprásának illetve a demokrácia és a munkavállalói jogok elleni lépésnek tekinti a Népszabadság kiadásának felfüggesztést a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Nemes Gábor szóvivő a Hír TV-nek azt mondta, készek segítséget nyújtani a Sajtószakszervezetnek és a lap munkatársainak.

„Nem csak szolidárisak vagyunk a munkavállalók mellett, hanem a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek tagja a Sajtószövetség, és ezen keresztül a munkavállalók segítségén túl minden jogi, és egyéb segítséget is meg kívánunk adni a sajtószakszervezet munkatársainak” – biztosította a Népszabadság újságíróit támogatásáról Nemes Gábor.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke gazdasági és nem politikai döntésnek tartja a Népszabadság kiadásának felfüggesztését. Tóth Károly a Hír Televíziónak magán-véleményét fogalmazta meg. Azt mondta: hónapok óta lehetett tudni, hogy a lapkiadót eladják, így előbb is léphettek volna azok, akik most sajnálják, hogy korábbi formájában megszűnik a Népszabadság.

„Ami azt illeti, én ezt a lépést, ami szombaton történt, elsősorban gazdasági jellegű döntésnek tartom, mert sehol a világon nem lehet elfogadni azt, hogy egy tulajdonos, egy új tulajdonos a végletekig finanszírozzon egy veszteséges üzletet. Az más kérdés, hogy nem tartom kulturált megoldásnak azt, ahogyan ez végbement. Mint hallom a ma reggeli hírekben, leültek tárgyalóasztalhoz, tárgyalóasztalnál kellett volna kezdeni ezt az egész dolgot. Hogy milyen lesz a lap, ha lesz egyáltalán új lap, annak az irányultsága, azt még egyelőre nem lehet megmondani, az majd kiderül. Sajtóberkekben hetek óta köztudott volt, hogy a Népszabadságot eladják. Tehát akik most sajnálják, hogy ez bekövetkezett, azoknak kellett volna lépni” – mondta Tóth Károly.