EU-s adófizetők finanszírozzák a Fidesz hátországának kiépítését

Szánthó Péter, 2017. május 29., hétfő 14:25
Nagyon kevés kapacitása van az EU-s szerveknek arra, hogy vizsgálja az uniós források elköltését a tagállamokban. Léderer Sándor szerint a problémát egy európai szintű korrupcióellenes ügyészség oldhatná meg, ám ezt Magyarország nem támogatja. A K-Monitor korrupcióellenes közhasznú egyesület ügyvezetője arról is beszélt, míg hazánkban a legtöbb közérdekű adatért költségtérítést kérnek, Európában az adatok zömét az állam vagy önkormányzat elektronikusan, átlátható módon magától közzéteszi, tehát nincs is szükség adatigénylésekre.

Hír TV Online: – Kiadta országspecifikus ajánlásait az Európai Bizottság. Ebben többek között azt írták, a közbeszerzések átláthatóságán és a versenyhelyzet erősítése terén lépéseket kell tenni. Mi történik, ha nem tesz semmit a kormány? Számíthatunk szankciókra?

Léderer Sándor: – Mivel ajánlásokról van szó, ezekkel kapcsolatos szankciók nem várhatóak, legfeljebb ismételt dorgálás. Más a helyzet az elektronikus közbeszerzésekkel, amelyet a vonatkozó EU-s irányelv szerint két ütemben kötelező 2018-ig bevezetni. Bár elfogadott e-közbeszerzési stratégiánk még nincs, a Miniszterelnökségnek sikerült az utolsó pillanatban elindítania egy rendszert a központosított beszerzésekre, amelyben egyelőre egyetlen eljárás található. Jövőre már minden ajánlatkérőnek tudnia kell használni az elektronikus közbeszerzést, miközben a kormányzatnak egyelőre semmilyen gyakorlata nincs ebben. Ha ez nem sikerül 2018-ban, akkor szankciók is elképzelhetőek. A téma azért fontos, mert részben az elektronikus közbeszerzés bevezetésétől várja az EU, hogy a közbeszerzési rendszer átláthatóbb lesz és fokozódik a verseny. Úgy tűnik, a kormány egyelőre a kötelező minimumot lőtte be célnak, pedig ha lenne valódi szándék, lehetne Magyarországon is olyan modern e-közbeszerzési rendszer, mint például Ukrajnában, ahol nem csak a kommunikáció válik elektronikussá, de a folyamatnak lényegében minden eleme.

– Nem ez az első alkalom, hogy az EU szóvá teszi a magyar közbeszerzések átláthatóságát. Előfordulhat, hogy egyszer csak megvonják a forrásokat?

– Ameddig Magyarország a vonatkozó EU-s irányelveket megfelelően átülteti a magyar jogba és formálisan betartja a szabályokat, addig ez nem várható. Fontos látni, hogy a közbeszerzési problémák Magyarországon nem elsősorban a nem megfelelő szabályozás következményei, hanem a korrupt közbeszerzési gyakorlatból, vagy a dilettáns, szakszerűtlen tervezésből és lebonyolításból adódnak – vagy mindkettőből egyszerre.

Mit tehet az unió a magyarországi korrupcióval szemben?

– Jelenleg keveset. Az EU-s források elköltését vizsgálhatja, konkrét esetekben bírságolhat, követelhet vissza pénzt, de borzasztóan kevés kapacitása van erre. Ezt a máshol is felmerülő problémát orvosolná az EU egy uniós szintű ügyészség felállításával, amit azonban Magyarország nem támogat. Így egyelőre marad az a helyzet, hogy az EU-s adófizetők finanszírozzák a Fidesz gazdasági hátországának a kiépítését, gyarapítását. Azt viszont megteheti az EU, hogy tovább növeli az EU-s források elköltésének átláthatóságát. Az ilyen előírásoknak köszönhető, hogy automatizálva elemezhetőek a közbeszerzések, vizsgálható az agrártámogatások és az EU-s források elosztása.

Az állampolgárok és a sajtó mostanság szinte semmit nem tudhatnak meg a közpénzek elköltésével kapcsolatban, legalábbis ingyen nem. Van máshol ilyenre példa Európában?

– Egyáltalán nem példa nélküli az EU-ban, hogy papíralapú adatigénylések teljesítéséért költségtérítést lehet kérni az adatigénylőtől, de van egy nagyon fontos különbség a legtöbb országban. Normális esetben ugyanis a közérdekű adatok zömét az állam vagy önkormányzat elektronikusan, átlátható módon magától közzéteszi, tehát nincs is szükség adatigénylésekre. Szlovákia és Csehország például olyan szabályozást vezetett be, amelynek köszönhetően csak olyan állami szerződés tekinthető hatályosnak, amelyet nyilvánosságra hoznak egy központi adatbázisban. Ez lenne az irány Magyarország számára is, ha a kormány törekedne arra, hogy átláthatóan működjön.

Mennyivel nehezítette meg a közérdekű adatok megismerését az új infotörvény? Mi volt a kormány célja a módosítással?

– Jelentősen megnehezítette. Az egész rendszer abba az irányba ment el, hogy leszoktassa az embereket a kíváncsiságról, arról, hogy utánajárjanak, mi történik az adójukkal. A költségtérítés kiterjesztése csak egy a problémák közül. Gondot jelent az is, hogy még több információt lehet arra hivatkozva visszatartani, hogy az döntés-előkészítő anyag, szerzői jogokra hivatkozva pedig elegendő csupán betekintést adni dokumentumokba. A megismételt adatigénylések elutasíthatóságával akár azt is eljátszhatja egy hivatal, hogy semmitmondó választ küld, majd az azt kifogásoló kérést megismételt adatigénylésként visszadobja. Ezekre a trükkökre persze lehet jogorvoslatot kérni bíróságon, de az állampolgároknak, újságíróknak nagyon sok esetben nincs tudása, energiája végigmenni a bírósági tortúrán, és mire hozzájutna a kikért információhoz, az elveszti aktualitását.

Az új törvény jogi kiskapuit számos szerv igyekszik kihasználni, hogy ne kelljen határidőn belül válaszolniuk a kellemetlen kérdésekre. A Hír TV-től például a közmédia tízezer forintot kért három egyszerű kérdés megválaszolására. Mennyire tartja indokoltnak a hasonló gyakorlatot?

– Szánalmasnak és felháborítónak tartom. Ezek az intézmények a mi adóforintjainkból működnek, a mi adónkat költik. Kutya kötelességük elszámolni azzal.

Ezeket a kiskapukat több komolyabb ügyben is kihasználták a kormányközeli szereplők (V. kerületi ingatlanügyek például). Feltételezhető, hogy ezekre írták a törvényt?

– A törvény számos passzusán látható, hogy konkrét ügyek kivédésére kerültek bele a jogszabályba, a szerzői jogi trükk például a Századvég miatt. Más átláthatósági szabályokhoz is hozzányúlt ugyanígy a kormány, elég, ha a Nemzeti Banknál zajló korrupcióra vagy a tao-pénzek átláthatóságára gondolunk.

Önöket is a „Soros-bérencek” közé sorolja a kormánypárt és a médiája. Mennyi pénzt kaptak a milliárdos szervezeteitől? A 444.hu-ra például egyetlen elnyert pályázat miatt sütötték rá a bélyeget.

– Noha jelenleg nincs futó projektje a szervezetünknek, a K-Monitort többször is támogatta a Nyílt Társadalom Intézet, tavaly például 14 millió forintot kaptunk egy többéves pályázat részeként. Ez az összeg a 2016-os bevételeinknek nagyjából a negyede. A korábbi években is hasonló, vagy ennél alacsonyabb összegben részesültünk. Forrásainkat egyébként sosem titkoltuk, támogatóink neve, illetve éves beszámolóink 2008 óta elérhetőek a honlapunkon.

Miért indíthatott támadást a kormány a K-monitor ellen? Mi gondjuk azzal, ha a közpénzek felhasználását vizsgálja valaki?

– A kormány egyrészt mindenkit ellenségnek tekint, aki kritizálja a munkáját vagy van a hivatalostól eltérő véleménye. Másrészt folyamatosan műellenségeket kreál, akik ellen küzdeni lehet, akik elől meg lehet védeni a hazát. Emögött lehet kampánypolitikai ráció, viszont közben teljesen megmérgezi a közéletet és szétszakítja az országot. A civilekkel szemben megfogalmazott vádak egyébként nevetségesek. A K-Monitort például 2007-ben alapítottuk, bőven a szocialista kormányzás alatt, a szervezetet az akkori korrupciós ügyek hívták lényegében életre. Mi azóta követjük a közpénzeket és küzdünk a korrupció ellen.

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés