Ész nélküli pénzszórás a focializmusban

Szánthó Péter, 2017. május 18., csütörtök 17:31, frissítve: csütörtök 17:52
Hiába fektet százmilliárdokat a futballba és a stadionokba a kormányzat, úgy tűnik, az embereket aligha érdekli az NB I. A nézőszámok ugyanakkor nem döntő tényezői annak, mely együttes kapjon új arénát. Az előretervezés teljes hiányát az Újpest pályájának példája mutatja be a legjobban: a 800 milliós állami beruházásból egyszerűen kimaradt az az elem, amelyet az MLSZ minden stadionban előírt a következő szezontól. A klub megoldásokat keres, de a Szusza Ferenc Stadionban jelenleg nem lehet NB I-es meccset tartani.

A kormányzat eszetlen futballköltéseinek állatorvosi lova is lehetne az újpesti stadion, amelyet hiába újítottak fel majdnem 1 milliárd forintért, nem lehet NB I-es mérkőzéseket rendezni benne, mivel a projektet kezelő magyar állam, illetve a Nemzeti Sportközpontok (NSK) nem tartotta fontosnak, hogy a pálya megfeleljen az MLSZ előírásainak.

A fővárosi klub annak érdekében, hogy a következő szezonra is megkapja a versenyengedélyt a szövetségtől, Szolnokra kényszerül „albérletbe”, mivel a saját pályájával ellentétben ott kialakították a gyepszőnyeg alatti fűtőrendszert, amely a következő szezontól kötelező előírás. Gyarmati Eszter klubigazgató elmondta, a Nemzeti Sportközpontok intézte az újpesti felújítási projektet, a klubnak nem volt ráhatása a beruházásra. Ismertette, ők tudták, hogy szükség van a fűtőrendszerre, ám az állami szervnél nem tudták elérni, hogy ez felkerüljön a fejlesztések listájára. Hozzátette: a stadion vagyonkezelője, az UTE már rendelkezik egy vonatkozó elfogadott taópályázattal, ám az MLSZ által biztosított összeg nem fedezi a teljes beruházás költségeit, nagyjából százmillió forint hiányzik a kasszából.

Megkérdeztük az NSK-t, hogy miért nem vették figyelembe a klub kérését, hiszen az állami szerv, illetve az adófizetők érdeke is lenne, hogy hatékonyan költsék el a közpénzt, és mint láthatjuk, Újpesten nem így történt. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért nem csoportosították át oly módon a keretösszeget, hogy beleférjen a fűtőrendszer is, és a pálya megkapja az MLSZ-engedélyt. Kérdéseinkre egyelőre nem válaszoltak.

A stadion sem óv a kieséstől

A magyar kormány kiemelt ügyként kezeli a magyar labdarúgás helyzetét, ezért 2010-ben bejelentette, hogy az akkoriban legerősebb csapatnak számító Debrecen új stadiont kap. Mivel a Loki az európai kupameccseit kénytelen volt a fővárosi Puskás Ferenc Stadionban játszani, Orbán Viktor miniszterelnök megígérte Kósa Lajosnak, Debrecen polgármesterének, hogy a város új arénát kap a közeljövőben. 2014 májusában át is adták a 20 340 néző befogadására alkalmas Nagyerdei Stadiont, amelyet 4,5 milliárd forintért szerettek volna megépíteni, ám a végösszeg végül 12,5 milliárdra rúgott. A csapatnak azóta nem igazán jön össze a nemzetközi kupaszereplés, idén az NB I utolsó fordulóiban inkább a kiesés ellen harcol. A stadion javarészt kong az ürességtől, a Nagyerdei a legrosszabb kihasználtsággal működő aréna jelenleg: idén átlagosan 3200-an voltak kíváncsiak a Debrecen meccseire, tehát még negyedig sem telnek meg a lelátók. A legtöbben a Ferencváros elleni találkozóra mentek ki, ám még akkor sem tudtak félházat összehozni a stadionban, azt a mérkőzést ugyanis valamivel több mint hétezren tekintették meg a helyszínen.

A szintén kiesési gondokkal küszködő MTK ugyan csak egy szerényebb, 6500 fős arénát kapott, 7 milliárd forintért, teljesen nyilvánvaló volt, hogy még egy ekkora arénát sem fognak tudni megtölteni. A hazai meccseken ebben a szezonban átlagosan 1588 néző volt kint, a legtöbben itt is a Ferencváros elleni mérkőzésen voltak, ám a Hungária körúton így sem volt telt ház, 4300-an követték a helyszínen a találkozót. Maga Deutsch Tamás, az MTK Budapest klubelnöke a Bumm portálnak a stadion átadása előtt adott videonyilatkozatában elismerte, a stadionépítések egyelőre nem váltották be a hozzáfűzött reményeket, de bízik abban, hogy az új létesítményben sikerül majd az átlagnézőszámot 3000-re feltornázni. Kijelentette, ha ez nem sikerül, az az ő személyes kudarca lesz.

A Gyirmót, amely már biztosan búcsút int az NB I-nek, szintén nemrégiben kapott új pályát, 600 millió forintos állami támogatásból. A 4500 fő befogadására alkalmas Alcufer Stadionba átlagosan kevesebb mint 1500-an mentek ki meccsenként. Pozitívum, hogy Gyirmóton legalább egy találkozón, a Fradi ellen sikerült összehozni 4200 nézőt, ami már majdnem telt ház.

Jövőre szintén az NB II-be zuhanhat ki a Diósgyőr, amelynek épp 2018-ban adják át az új, 15 000 férőhelyes stadionját, mindez több mint 13 milliárd forintba kerül. A csapat hazai meccseire átlagosan 3200-an látogattak ki Mezőkövesdre, ahol az új stadion elkészültéig játszanak.

Egyébként a Tállai András adóügyi államtitkár elnökölte Mezőkövesd stadionja is nemrégiben készült el, 1,25 milliárd forintba került, és 5000-en férnek el benne. A csapat szintén a kiesés elől menekül az NB I-es véghajrában. A kihasználtság tekintetében még van hova javulni, hiszen átlagosan 2146-an járnak ki a Zsóry FC találkozóira. A nézőszámok ugyanakkor nem érdekesek a támogatások szempontjából, korábban az Index számolta ki, hogy az MLSZ öt év alatt 1,6 milliárd forinttal segítette meg a fideszes NAV-elnök focicsapatát.

Színvonal nélkül néző sem lesz

Kedden tartotta éves közgyűlését a Magyar Labdarúgó Szövetség, amelyen Csányi Sándor elnök elmondta, hogy mindennel meg van elégedve, egyetlen probléma az élvonal alacsony nézőszáma. Csányi ismertette az MLSZ kérdőívét kitöltő közel harmincezer szurkoló véleményét is a kérdésről: a többség az alacsony színvonalat kifogásolta. Az elnök elmondta, még májusban felveszik a kapcsolatot a klubokkal, hogy megoldást találjanak a problémára, „mert hiába nem közvetít minden meccset a televízió, így sem nőtt a kilátogatók száma”.

Csányi Sándor szerint a nézőszámra negatív hatást gyakorol, hogy több klub nem otthon, a saját pályáján játszik. Tizenkét stadiont már átadtak, tizenegy kivitelezése zajlik, nyolc pedig előkészítés alatt áll. Az MLSZ-elnök úgy látja, hogy a 2019–20-as szezontól játszhat minden együttes a saját pályáján.

A szövetség adatbankja alapján a 2016–17-es szezonban átlagosan 2636 néző járt meccsekre.

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés