Érik az újabb „baltás gyilkos” botrány
2017. július 27., csütörtök 18:11, frissítve: csütörtök 18:40
A magyar kormány delegációja még 2012 májusában járt Kazahsztánban, kétnapos ott-tartózkodásukat értékelte így Orbán Viktor a kazah elnök előtt. Azóta még egyszer, 2015 áprilisában is találkozott a két politikus, akkor is méltatta a magyar miniszterelnök a kazah belpolitika stabilitását, miközben az elnököt jogvédők diktátornak tartják.
Nazarbajev 2009-ben indított hajtóvadászatot politikai ellenfele, a bankvezér Muhtar Abljazov ellen. Sikkasztás miatt le is tartóztatták. Munkatársa, Jerzan Kadesov kénytelen volt 2010-ben elmenekülni Kazahsztánból, 2012-ben jött Magyarországra. Tavaly tartóztatták le az amúgy négy éve már legálisan itt élő férfit.
Az Index.hu egy nemzetközi emberi jogi szervezetre hivatkozva azt állítja: a magyar szervek hagyták, hogy a kazah állam emberei a fogdában meglátogassák Kadesovot, és nyomást gyakoroljanak rá. A látogatások után hirtelen bűnösnek vallotta magát, és a hazatoloncolását kérte a magyar hatóságoktól.
A már hivatkozott emberi jogi szervezet a saját internetes oldalán pedig azt állítja: okkal feltételezhető, hogy Kazahsztán – Kadesov esetében – a magyar hatóságokat befolyásolja.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a szaktárcának nincs dolga Kadesovval, mivel Magyarország és Kazahsztán között 2014. óta van kiadatási egyezmény. „A magyar igazságügyi miniszter és a kazah legfőbb ügyészség közvetlenül van ez ügyben kapcsolatban egymással, és így a külügyminiszternek ebben semmifajta joga, lehetősége, döntési potenciálja nincsen. Ha nem lenne a két ország között kiadatási egyezmény, tehát nem lenne viszonosság, akkor lenne a külpolitikáért felelős miniszternek itt bármifajta hatásköre” – jelentette ki Szijjártó Péter.
A nemzetközi szakjogász szerint azonban ha kiadják Kazahsztánnak Kadesovot, az diplomáciai és nemzetközi jogi bonyodalmakat is okozhat. Lattmann Tamás elmondta, „amiket a leggyakrabban hangoztatnak kritikusok Kazahsztánnal kapcsolatban, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben nem tartása, a kínzás, kínvallatás veszélye és egyéb rossz bánásmódnak a veszélye.”
Kiadatás miatt 2012-ben már magyarázkodnia kellett az Orbán-kormánynak, akkor az örmény katonatársát baltával megölő Ramil Safarovot adta át az állam az azeri hatóságoknak. Az örmény kormány emiatt megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal.