2024. 03. 19. Kedd József, Bánk napja
Jelenleg a TV-ben:

Vezércikk

Következik:

Háború Ukrajnában 05:00

Érik az újabb „baltás gyilkos” botrány

2017. július 27., csütörtök 18:11, frissítve: csütörtök 18:40

Diplomáciai és nemzetközi jogi bonyodalmakat is okozhat, ha Magyarország kiadja Kazahsztánnak Jerzan Kadesovot, a kazah elnök egyik politikai ellenfelét a Hír TV által megkérdezett nemzetközi jogász szerint. Kadesov 2012-ben menekült Magyarországra a diktátor elől, tavaly tartóztatták le a magyar hatóságok. Ha kiadják a volt szovjet tagállamnak, hazájában akár meg is kínozhatják.

A magyar kormány delegációja még 2012 májusában járt Kazahsztánban, kétnapos ott-tartózkodásukat értékelte így Orbán Viktor a kazah elnök előtt. Azóta még egyszer, 2015 áprilisában is találkozott a két politikus, akkor is méltatta a magyar miniszterelnök a kazah belpolitika stabilitását, miközben az elnököt jogvédők diktátornak tartják.

Nazarbajev 2009-ben indított hajtóvadászatot  politikai ellenfele, a bankvezér Muhtar Abljazov ellen. Sikkasztás miatt le is tartóztatták. Munkatársa, Jerzan Kadesov kénytelen volt 2010-ben  elmenekülni Kazahsztánból, 2012-ben jött Magyarországra. Tavaly tartóztatták le az amúgy négy éve már legálisan itt élő férfit.

Az Index.hu egy nemzetközi emberi jogi szervezetre hivatkozva azt állítja: a magyar szervek hagyták, hogy a kazah állam emberei a fogdában meglátogassák Kadesovot, és nyomást gyakoroljanak rá. A látogatások után hirtelen bűnösnek vallotta magát, és a hazatoloncolását kérte a magyar hatóságoktól.

A már hivatkozott emberi jogi szervezet a saját internetes oldalán pedig azt állítja: okkal feltételezhető, hogy Kazahsztán – Kadesov esetében – a magyar hatóságokat befolyásolja.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a szaktárcának nincs dolga Kadesovval, mivel Magyarország és Kazahsztán között 2014. óta van kiadatási egyezmény. „A magyar igazságügyi miniszter és a kazah legfőbb ügyészség közvetlenül van ez ügyben kapcsolatban egymással, és így a külügyminiszternek ebben semmifajta joga, lehetősége, döntési potenciálja nincsen. Ha nem lenne a két ország között kiadatási egyezmény, tehát nem lenne viszonosság, akkor lenne a külpolitikáért felelős miniszternek itt bármifajta hatásköre” – jelentette ki Szijjártó Péter.

A nemzetközi szakjogász szerint azonban ha kiadják Kazahsztánnak Kadesovot, az diplomáciai és nemzetközi jogi bonyodalmakat is okozhat. Lattmann Tamás elmondta, „amiket a leggyakrabban hangoztatnak kritikusok Kazahsztánnal kapcsolatban, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben nem tartása, a kínzás, kínvallatás veszélye és egyéb rossz bánásmódnak a veszélye.”

Kiadatás miatt 2012-ben már magyarázkodnia kellett az Orbán-kormánynak, akkor az örmény katonatársát baltával megölő  Ramil Safarovot adta át az  állam az azeri hatóságoknak. Az örmény kormány emiatt megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!