Lesz kivel tárgyalni a CEU-ról

Enyedi Zsolt szerint bármi is legyen a felsőoktatási törvény módosításának eredménye, a CEU biztos fennmarad valamilyen formában, a kérdés csak az, hogy hogyan.

„Kétféleképpen lehet ezt a kérdést érteni. Az egyik szűkebb értelmezés, hogy valamilyen tevékenységet folytat-e a jövőben is az egyetem. Erre azt mondtam, hogy gyakorlatilag egészen biztos. Tehát valamilyen formában Budapesten fogunk maradni. Különböző lehetőségek elképzelhetők. Lehetséges, hogy oktatási tevékenységet is folytatunk, lehet, hogy más tevékenységet. Abban a tekintetben, hogy valamilyen jelenlétünk lesz Budapesten, erre mérget mernék venni, függetlenül bármilyen kormányzati intézkedéstől vagy törvénytől. A másik kérdés az, hogy pontosan a jelenlegi formában, minden egyes tanszékkel, minden egyes programmal, minden egyes kutatási projekttel ugyanilyen formában létezni fog-e a következő években. Erre mondtam azt, hogy ma már erre kevesebb mint ötven százalék esélyt látok, miután semmilyen jelét nem látom annak, hogy a kormány elállna az eredeti feltételektől. Márpedig azok a feltételek mentén mi nem tudunk működni Budapesten” – mondta a rektorhelyettes.

Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma létrehozott egy munkacsoportot, melynek tagjainak feladata az, hogy tárgyaljanak a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán az érintett egyetemekkel, arról egyelőre nincs információ, hogy kik a tagjai ennek a csoportnak.

„Mi hivatalosan még mindig nem tudunk erről a munkacsoportról. Ezért aztán nem tudom pontosan, hogy ki vesz benne részt, hogy milyen módon tárgyalnak az érintettekkel, azonban ez egy elmozdulás. Eddig semmilyen jelét nem mutatta a kormány annak, hogy szeretne valamilyen párbeszédet folytatni, most viszont úgy tűnik, hogy elkezdték komolyan venni ezt a kérdést. És ha ez így van, akkor nyilván egy új szakasza kezdődik ennek a történetnek” – mondta el Enyedi.

Kreatív jogi megoldások kellenek

Arra a kérdésre, hogy mi szükség van egy ilyen munkacsoportra, úgy fogalmazott: mindenkinek az az érdeke, hogy kompromisszum szülessen.

„Nyilván kreatív jogi megoldásokra van szükség, hogyha a kormány szeretné valamennyire legalább részben megőrizni azt a törvénymódosítást, amelyet a köztársasági elnök úr aláírt, de ugyanakkor szeretne megfelelni az ugyancsak a köztársasági elnök úr által kifejtett kívánalomnak, hogy valamilyen kompromisszum szülessen. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, ahhoz nyilván jogászokra van szükség, nyilván oktatási szakemberekre, diplomatákra van szükség. Számunkra sokkal egyszerűbb lenne, hogyha egyszerűen visszavonnák ezt a törvényjavaslatot, tehát mi továbbra is azt szeretnénk. És nagyon reméljük, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán erre fog kényszerülni a kormány. De ugyanakkor realistának kell lennünk abban a tekintetben, hogy egyelőre legalábbis ez a törvény érvényben van. Tehát amíg az Alkotmánybíróság másképp nem dönt, addig ez a létező törvény, tehát erről kell nekünk vitatkoznunk” – fogalmazott Enyedi Zsolt.

Áder János trefortos megjelenése kapcsán a helyettes azt mondta: az volt a fő kérdés, hogy egyáltalán elmegy-e, s az, hogy nem mondta le a látogatást, dicsérendő, ahogy az is, hogy komolyan vette a diákokat, még akkor is, ha a kérdéseikre adott válaszai gyakran kitérőek voltak. Enyedi hozzátette azt is, hogy bár a Trefortban a kormánytól nem megszokott, pozitívabb hangvételt lehetett hallani Ádertől, de mindemellett rengeteget tévedett a köztársasági elnök, beszédéből pedig látszott, hogy nagy a zavar, és nem egyértelmű a törvény.

A teljes beszélgetést ide kattintva nézheti meg.