Emelkedik az állami cégek dolgozóinak bére
2017. február 17., péntek 20:20, frissítve: péntek 20:20
Szerdán tüntettek a Dunaferr dolgozói, mivel a cég tulajdonosai nem bérfejlesztésre költik a kormány által kihirdetett, ötszázalékos járulékcsökkentést. A cég magánkézben van, bár az állam korábban több alkalommal bevásárolta volna magát a cégbe. Jól járnak viszont a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) alá tartozó állami cégek dolgozói, ez pedig akár hivatkozási alap is lehet a magánszektorban.
„Egy-egy vállalatnál kialakult érdekegyeztetési vitában érvként felhasználhatják azt, hogy lám, állami vállalatoknál is így jártak el, akkor nyilvánvaló, hogy ez a kézenfekvő” – nyilatkozta Fónagy János, a fejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára.
143 ezer munkavállaló bére növekszik annál a 228 cégnél, ahol az állam a többségi tulajdonos, és amely az NFM fennhatósága alá tartozik. A hároméves bérmegállapodás keretein belül – változó ütemben – 30 százalékkal növekednek a bérek. Bár a gazdasági növekedés üteme csökkent az elmúlt két évben, Fónagy János szerint elég megnézni a Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikáit.
A nemzetgazdasági miniszter csütörtökön arról beszélt: az idén a kormány a tavalyi szerényebb bővülés után négy százalék fölötti gazdasági növekedést vár, s kiegyensúlyozottnak nevezte az ország gazdasági növekedését.
„Egy olyan gazdasági növekedés valósult meg, amely egyensúlyra épül, amely nem az eladósodást tekinti forrásnak a növekedéshez, hanem azokat a belső strukturális változásokat lépte meg, amelyek a tartós növekedéshez szükségesek” – mondta a nemzetgazdasági tárca vezetője, Varga Mihály.
A Vasutasok Szakszervezete aláírta ugyan a megállapodást, azonban ez önmagában nem oldja meg például a MÁV-nál kialakult kritikus létszámhiányt és a rossz munkakörülményeket.
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke úgy látja: a közeljövőben ezek a problémák is megoldódhatnak. „A napokban fogjuk megkötni az együttműködési megállapodást és a kollektív szerződés módosítását, ami pont arra irányul, hogy a béren kívül más ügyekben is szülessenek megállapodások” – mondta Halasi Zoltán.
Akár a kivándorlást is visszafordíthatja az, hogy az elmúlt évek átláthatatlan bérezési stratégiáját most megváltoztatná a kormány.
„Az elkövetkezendő időszakban negyvenszázalékos reálkereset-növekedésnek kell 2022 környékéig megvalósulnia. Ez olyan perspektívát adhat, hogy aki eddig azért nem jött haza, mert kilátástalanok voltak a hazai bérviszonyok, az már elgondolkodhat” – közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A kormány az idén 44 milliárd forintot, 2018-ban 48 milliárd, a választások után, 2019-ben 28,5 milliárd forintot ad béremelésre. Az idei források előteremtéséhez azonban módosítani kell a 2016 tavaszán elfogadott idei költségvetést.
