A fővárosi intézmény 274 oktatója írta alá azt a nyílt levelet, amelyben nemcsak a munkakörülményekre panaszkodnak, hanem azt is kifogásolják, hogy miután nemcsak a bérek, hanem az ösztöndíjak is emelkednek, a doktori fokozattal rendelkező tanárok fizetése ugyanannyi lesz, mint az ennek megszerzéséért tanuló hallgatók juttatása.
„Ez nem így van, mivel egy adjunktusnak a nettó jövedelme 2018 januárjára meg fogja haladni a 180 ezer forintot” – fogalmazott Palkovics László, aki szerint nem lesz bérfeszültség. Palkovics László ugyan elismerte, hogy a fizetések és az ösztöndíjak összege akár meg is egyezhet, ám szerinte ebből az intézményen belüli oktatói csoportok generálnak feszültségeket, hiszen két eltérő jogcímen érkező juttatásról van szó. „Két különböző dologról beszélünk. Az egyik az egy 27 százalékos garantált jövedelemnövekedés két éven belül egyébként, a másik pedig egy olyan helyzetnek a kezelése, ahol a doktorandusz hallgatóktól azt várjuk el, hogy szerezzenek tudományos fokozatot, amit részben azért nem szereznek, mert nagyon alacsony az ösztöndíjuk. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy olyan probléma, amit az ELTE-n az egyetemen belüli oktatói csoportok generálnak” – tette hozzá.
A felsőoktatási dolgozók érdekképviselete bár üdvözli a béremelést, szerintük az mégsem fogja kompenzálni az elmúlt 8 éves inflációt. Azóta nem volt ugyanis béremelés. A szakszervezet a munkakörülményeket is kifogásolja és kezdeményezi a felsőoktatási kerekasztal összehívását. Amennyiben javaslataikat nem fogadják el, akár demonstrációval is jöhet. „Facebook, tiltakozási lehetőségek, úgymond virtuális demonstráció, a petíció lehetőségének a kihasználása. És hát amennyiben ezek nem hoznak eredményt, mindenképpen sor fog kerülni tényleges demonstrációra is” – hangsúlyozta a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének alelnöke, Pálfia Zsolt.
Az ELTE vezetése hétfőn közleményben jelezte: 2016 nyaráig oktatói életpályamodellt dolgoznak ki, amely teljesítménymutatók alapján differenciálja a bérezést, így a bérfeszültségek is elkerülhetők.