A Washington Post oktatóvideót tett közzé oldalán a Facebookon megjelenő álhírekről. Az elnökválasztás eredménye után vezető téma lett az Egyesült Államokban a nem ellenőrzött forrásból származó információk terjedése az interneten. Az megválasztott elnök, Donald Trump ugyanis kampányában több ilyen hírre is hivatkozott. A felháborodás miatt a legnagyobb közösségi oldal vezetője is megszólalt.
„Amit idén tanultunk a választásokból, az az, hogy még a globalizáció is, nemcsak a jólétet növeli, de egyenlőtlenségetek is szül. Bizonyos embereken segít, másokat sért. És mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy bárkit hátrahagyjunk. Az tehát egy alapvető kérdés, hogy hogyan kezeljük ezt az egyenlőtlenséget. Vagy elzárkózunk, a fejlődést kockáztatva, vagy kereshetjük a kapcsolatot, azon fáradozva, hogy még több nagyszerű dolgot hozzunk létre, majd pedig azon dolgozzunk, hogy a fejlődésnek ezt az eredményét megosszuk mindenkivel” – nyilatkozta Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója.
A Hír TV-nek nyilatkozó szociológus szerint egyelőre nehezen mérhető, hogy pontosan milyen hatással vannak az ilyen hírek az emberekre.
„Jobban szeretünk azért olyan híreket, olyan információkat olvasni, azokra rákeresni, amik valamilyen módon igazolják vagy visszaigazolják a mi világképünket, és nyilván erre elég jól reagálnak azok az álhírek, amik léteznek az interneten. És ebben egy elég jó eszköz idézőjelben a közösségi média, illetve egész konkrétan a Facebook, aminek viszont egy alaplogikája, az algoritmus is részben arra épül, hogy megpróbál nekünk olyan tartalmakat felkínálni, amire nagy valószínűséggel vevők leszünk” – mondta Ságvári Bence, az MTA TK Szociológiai Intézet tudományos munkatársa.
Egy ügyvéd szerint az internetes álhírek terjedését nehéz lenne jogi eszközökkel megfékezni.
„Az álhíreket én azt gondolom, hogy nem lehet megfelelően kontrollálni. Tehát én inkább egy proaktív állami fellépést és nem is feltétlenül jogi eszközökkel történő proaktív állami fellépést tartok szükségesnek. Tehát például az állami média, közmédia legyen egy olyan hiteles hírforrás, amiből kontrollálni lehet azokat az interneten, mondjuk a Facebookon megjelenő híreket, amik úgynevezett hoaxként nem valódi tartalmat közvetítenek” – mondta el Fazekas Tamás, ügyvéd, jogi szakértő.
A Magyar Tudományos Akadémia kutatója azt mondja: az ilyen információkat szervezetten teszik közzé az interneten egyes érdekcsoportok.
„Jóval gyorsabban jelennek meg ezek a honlapok, jóval gyorsabban jelennek meg ezek a tulajdonképpeni információhordozók, mint egyébként a kontrollintézményei annak. Az, hogy szélsőséges politikai pártoknak vagy mozgalmaknak ez céljuk, hogy ezeket erősítsék, ez biztos. És az, hogy az álinformációk, álhonlapok terjesztése egy geopolitikai nyomásgyakorló eszköz, vagyis ez is része lesz, ha úgy tetszik, a geopolitikai hadviselésnek, mert ez geopolitikai hadviselés” – mondta Böcskei Balázs, az MTA Politikatudományi Intézet tudományos segédmunkatársa.
Magyarországon az orosz propaganda terjesztésével hozzák kapcsolatba az álhíreket, szakértők szerint több száz ilyen magyar nyelvű szájt lehet az interneten.
