2024. 04. 16. Kedd Csongor napja
Jelenleg a TV-ben:

Híradó

Következik:

Láncreakció 13:00

Egyre súlyosabb a háziorvoshiány

2016. október 21., péntek 20:25, frissítve: péntek 21:06

Emberéletekben mérhető a pénzkivonás az egészségügyből – ezt támasztja alá a Kopint-Tárki intézet kutatása.

Az egészségügyi államtitkár vitatja az állításokat, azt hangoztatja, hogy a kormány az elmúlt években folyamatosan növelte az egészségügyi közkiadásokat. A korábbi egészségügyi miniszterek ötvenéves problémáról, illetve az egyének felelősségéről beszélnek.

A szerencsésebbek közé tartoznak azok, akiknek bármikor adva van a háziorvosi ellátás, de van, ahol több nyugdíjas orvos is két-három körzetet lát el egyszerre, hogy az emberek ne maradjanak segítség nélkül.

Princz János szerint a jelenlegi rendszer lemondott a leszakadó kistérségekről, hiszen a tehetségek úgyis elköltöznek onnan.

„Az ilyen leszakadó kistérségeknél a kevésbé iskolázott emberek maradnak ott, akik esetleg kvalifikáltabbak, ők elköltöznek. Az infrastrukturális viszonyok is olyanok, hogy kevésbé tudnak megfelelő életvitelt folytatni, szórakozási lehetőségek, regenerációs lehetőségek kisebbek, és talán az egészségügyi ellátórendszer sem olyan fejlett, mint a fejlettebb régiókban” – mondta el Princz János háziorvos, a Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetségének Baranya megyei elnöke. Hozzátette: az ilyen térségekben élőknek a halálozása is magasabb az úgynevezett elitebb országrészekhez, illetve régiókhoz képest.

A háziorvos tapasztalatait erősíti meg a Kopint-Tárki intézet kutatása is. Az elemzés szerint az elmúlt 15 évben drasztikusan csökkent az egészségügyi kiadások összege, ráadásul a források elosztása sem egyenlő.

„A 90-es évek elején a GDP-nek kb. a 6 százalékát költöttük közkiadásra, egészségügyi közkiadásra, jelen pillanatban ez olyan 4,7 százalék, és ez a csökkenő trend, ez kirí az európai mezőnyből és ellentétes a visegrádi országokétól is” – ismertette Orosz Éva, az ELTE TáTK munkatársa. Hozzátette: az a forráskivonás, ami a 90-es évek közepe óta zajlik a magyar egészségügyben az emberéletekben mérhető.

Másként értelmezi a számokat az egészségügyért felelős államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán infláció felett növekvő forrásokról beszél, szerinte az adatokat csak a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása torzítja.

„A Tárkival nekem van egy vitám ebben a dologban, és hadd cáfoljam meg a forráskivonás-kérdést. A forráskivonást, ha megnézi, és utánamegy annak, ha ennyire felkészült, hogy a költségvetésben mi történt az elmúlt években, akkor jól látja, hogy 2010-től kezdődően nincsen forráskivonás az egészségügyben, az intézményrendszernek a finanszírozása, az minden évben infláció felett növekszik” – mondta el Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.

A statisztikai hivatal adatai szerint szinte folyamatos a csökkenés az egészségügyi kiadások terén, a bruttó hazai össztermékhez viszonyítva. 12 év alatt bár számszerűen valóban nőttek az állam egészségügyi kiadásai, azonban a költségvetést meghatározó GDP-hez képest közel egy százalékkal csökkent, ami 2014-ben 315 milliárd forintos veszteséget okozott az ágazatnak.

A Gyurcsány-kormány egészségügy minisztere szerint az egészségügyben tapasztalható esélyegyenlőtlenség az elmúlt ötven évben folyamatosan tapasztalható volt.

„Egy vidéken élő iskolázatlan férfi sokkal alacsonyabb élettartamra számíthat, mint egy fővárosban, jó anyagi körülmények között élő, magas iskola végzettséggel rendelkező ember. Nagyon fontos lenne, hogy minél több olyan program elinduljon, ami ezeket az egyenlőtlenségeket felszámolja” – mondta Horváth Ágnes korábbi egészségügyi miniszter.

A 2010-ben alakult Emmi első minisztere szerint az emberek tudatos gondolkodásával nőhetne leginkább a várható élettartam.

„Mindenki, gyerekek, fiatalok, felnőttek, öregek, ti vagytok az egészségetekért a felelősek, fantasztikus lehetőségek vannak, tanultok róla, segítséget kaptok. Ha baj van, itt vannak a kórházak csodálatos felszereléssel, és a kórházban az orvosok, a nővérek. De az egyén az. Én úgy gondolom, hogy az egészségügyi ellátás nem tudja megnyerni azt az öt évet nekünk, egy évet talán tud az ötből, de a négyet, azt az embereknek kell megnyerniük” – véli Réthelyi Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi minisztere

A KSH adatai szerint a születéskor várható élettartam tekintetében a magyar férfiak hat, a nők pedig négy évvel vannak lemaradva az európai uniós átlaghoz képest.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!