Egyre nehezebb helyzetben a méhészek

Magyarországon van a harmadik legnagyobb méhsűrűség Európában, az elmúlt harminc évben csaknem duplájára nőtt a méhcsaládok száma. Egyre nehezebb a méhészek dolga, mert kevés a méhlegelő, és a kártevők is tizedelik az állományt.

„Sajnos nem túl jó állapotban vannak a méhcsaládok, ez nem az idei hideg télnek köszönhető, hanem az előző évek inkább enyhe teleinek, a méhek folyamatosan fiasítottak, és tudvalevő, hogy az atkák a fedett fiasításban szaporodnak, és ezért tavasszal egy sokkal nagyobb állománnyal indult az atkalétszám” – mondta el a Méhészek Fejér Megyei Egyesületének elnöke, Nagy Gyula.

A tavasz érkezésével a méhészek számára is elkezdődik a szezon. A székesfehérvári találkozón központi téma volt az Európai Unióba érkező olcsó és kétes minőségű ázsiai méz, ami kiszorítja a piacról a magyar mézet. Ráadásul a hazai mézfogyasztás nagyon kevés, fejenként csak 70-80 dkg fogy évente.

„Ez mindössze 7-8 ezer tonna, egy jó évben akár harmincezer tonna mézet is megtermel az ország, nagyon fontos lenne a hazai mézfogyasztás emelkedése, két szempontból, egy: a magyar méhészek tovább tudnának tisztességesen méhészkedni, hiszen az árbevételük stabil lenne, de nagyon fontos a hazai lakosság egészsége szempontjából is” – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Az Európai Unióba évente 150 ezer tonna méz érkezik, háromnegyede Ázsiából. Emiatt alacsonyak a felvásárlási árak is, ezért a szakemberek szerint a magyar méhészeknek át kellene állniuk a nehezebb, de több hasznot hozó közvetlen kiskereskedelmi értékesítésre, például a termelői piacokon.